Megoldás a(z) r változóra
r=-14
r=12
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
r\left(r+2\right)=84\times 2
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: 2.
r^{2}+2r=84\times 2
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: r és r+2.
r^{2}+2r=168
Összeszorozzuk a következőket: 84 és 2. Az eredmény 168.
r^{2}+2r-168=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 168.
r=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\left(-168\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) -168 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
r=\frac{-2±\sqrt{4-4\left(-168\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
r=\frac{-2±\sqrt{4+672}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -168.
r=\frac{-2±\sqrt{676}}{2}
Összeadjuk a következőket: 4 és 672.
r=\frac{-2±26}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 676.
r=\frac{24}{2}
Megoldjuk az egyenletet (r=\frac{-2±26}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 26.
r=12
24 elosztása a következővel: 2.
r=-\frac{28}{2}
Megoldjuk az egyenletet (r=\frac{-2±26}{2}). ± előjele negatív. 26 kivonása a következőből: -2.
r=-14
-28 elosztása a következővel: 2.
r=12 r=-14
Megoldottuk az egyenletet.
r\left(r+2\right)=84\times 2
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: 2.
r^{2}+2r=84\times 2
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: r és r+2.
r^{2}+2r=168
Összeszorozzuk a következőket: 84 és 2. Az eredmény 168.
r^{2}+2r+1^{2}=168+1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
r^{2}+2r+1=168+1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
r^{2}+2r+1=169
Összeadjuk a következőket: 168 és 1.
\left(r+1\right)^{2}=169
Tényezőkre r^{2}+2r+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(r+1\right)^{2}}=\sqrt{169}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
r+1=13 r+1=-13
Egyszerűsítünk.
r=12 r=-14
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}