Megoldás a(z) x változóra
x=1
x=5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x\left(9-3x\right)=15-9x
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 9,9x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 9x.
9x-3x^{2}=15-9x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x és 9-3x.
9x-3x^{2}-15=-9x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 15.
9x-3x^{2}-15+9x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 9x.
18x-3x^{2}-15=0
Összevonjuk a következőket: 9x és 9x. Az eredmény 18x.
-3x^{2}+18x-15=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-18±\sqrt{18^{2}-4\left(-3\right)\left(-15\right)}}{2\left(-3\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -3 értéket a-ba, a(z) 18 értéket b-be és a(z) -15 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-18±\sqrt{324-4\left(-3\right)\left(-15\right)}}{2\left(-3\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 18.
x=\frac{-18±\sqrt{324+12\left(-15\right)}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -3.
x=\frac{-18±\sqrt{324-180}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 12 és -15.
x=\frac{-18±\sqrt{144}}{2\left(-3\right)}
Összeadjuk a következőket: 324 és -180.
x=\frac{-18±12}{2\left(-3\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 144.
x=\frac{-18±12}{-6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -3.
x=-\frac{6}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-18±12}{-6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -18 és 12.
x=1
-6 elosztása a következővel: -6.
x=-\frac{30}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-18±12}{-6}). ± előjele negatív. 12 kivonása a következőből: -18.
x=5
-30 elosztása a következővel: -6.
x=1 x=5
Megoldottuk az egyenletet.
x\left(9-3x\right)=15-9x
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 9,9x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 9x.
9x-3x^{2}=15-9x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x és 9-3x.
9x-3x^{2}+9x=15
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 9x.
18x-3x^{2}=15
Összevonjuk a következőket: 9x és 9x. Az eredmény 18x.
-3x^{2}+18x=15
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-3x^{2}+18x}{-3}=\frac{15}{-3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -3.
x^{2}+\frac{18}{-3}x=\frac{15}{-3}
A(z) -3 értékkel való osztás eltünteti a(z) -3 értékkel való szorzást.
x^{2}-6x=\frac{15}{-3}
18 elosztása a következővel: -3.
x^{2}-6x=-5
15 elosztása a következővel: -3.
x^{2}-6x+\left(-3\right)^{2}=-5+\left(-3\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -3. Ezután hozzáadjuk -3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-6x+9=-5+9
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
x^{2}-6x+9=4
Összeadjuk a következőket: -5 és 9.
\left(x-3\right)^{2}=4
Tényezőkre x^{2}-6x+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-3\right)^{2}}=\sqrt{4}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-3=2 x-3=-2
Egyszerűsítünk.
x=5 x=1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}