Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{3}{5}=-0,6
x=\frac{4}{5}=0,8
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{50}{49}x^{2}-\frac{10}{49}x-\frac{24}{49}=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-\frac{10}{49}\right)±\sqrt{\left(-\frac{10}{49}\right)^{2}-4\times \frac{50}{49}\left(-\frac{24}{49}\right)}}{2\times \frac{50}{49}}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) \frac{50}{49} értéket a-ba, a(z) -\frac{10}{49} értéket b-be és a(z) -\frac{24}{49} értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-\frac{10}{49}\right)±\sqrt{\frac{100}{2401}-4\times \frac{50}{49}\left(-\frac{24}{49}\right)}}{2\times \frac{50}{49}}
A(z) -\frac{10}{49} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x=\frac{-\left(-\frac{10}{49}\right)±\sqrt{\frac{100}{2401}-\frac{200}{49}\left(-\frac{24}{49}\right)}}{2\times \frac{50}{49}}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és \frac{50}{49}.
x=\frac{-\left(-\frac{10}{49}\right)±\sqrt{\frac{100+4800}{2401}}}{2\times \frac{50}{49}}
Összeszorozzuk a következőket: -\frac{200}{49} és -\frac{24}{49}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=\frac{-\left(-\frac{10}{49}\right)±\sqrt{\frac{100}{49}}}{2\times \frac{50}{49}}
\frac{100}{2401} és \frac{4800}{2401} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=\frac{-\left(-\frac{10}{49}\right)±\frac{10}{7}}{2\times \frac{50}{49}}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \frac{100}{49}.
x=\frac{\frac{10}{49}±\frac{10}{7}}{2\times \frac{50}{49}}
-\frac{10}{49} ellentettje \frac{10}{49}.
x=\frac{\frac{10}{49}±\frac{10}{7}}{\frac{100}{49}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és \frac{50}{49}.
x=\frac{\frac{80}{49}}{\frac{100}{49}}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{\frac{10}{49}±\frac{10}{7}}{\frac{100}{49}}). ± előjele pozitív. \frac{10}{49} és \frac{10}{7} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=\frac{4}{5}
\frac{80}{49} elosztása a következővel: \frac{100}{49}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{80}{49} értéket megszorozzuk a(z) \frac{100}{49} reciprokával.
x=-\frac{\frac{60}{49}}{\frac{100}{49}}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{\frac{10}{49}±\frac{10}{7}}{\frac{100}{49}}). ± előjele negatív. \frac{10}{7} kivonása a következőből: \frac{10}{49}: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=-\frac{3}{5}
-\frac{60}{49} elosztása a következővel: \frac{100}{49}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -\frac{60}{49} értéket megszorozzuk a(z) \frac{100}{49} reciprokával.
x=\frac{4}{5} x=-\frac{3}{5}
Megoldottuk az egyenletet.
\frac{50}{49}x^{2}-\frac{10}{49}x-\frac{24}{49}=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{50}{49}x^{2}-\frac{10}{49}x-\frac{24}{49}-\left(-\frac{24}{49}\right)=-\left(-\frac{24}{49}\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{24}{49}.
\frac{50}{49}x^{2}-\frac{10}{49}x=-\left(-\frac{24}{49}\right)
Ha kivonjuk a(z) -\frac{24}{49} értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{50}{49}x^{2}-\frac{10}{49}x=\frac{24}{49}
-\frac{24}{49} kivonása a következőből: 0.
\frac{\frac{50}{49}x^{2}-\frac{10}{49}x}{\frac{50}{49}}=\frac{\frac{24}{49}}{\frac{50}{49}}
Az egyenlet mindkét oldalát elosztjuk a következővel: \frac{50}{49}. Ez ugyanaz, mintha mindkét oldalt megszoroznánk a tört reciprokával.
x^{2}+\left(-\frac{\frac{10}{49}}{\frac{50}{49}}\right)x=\frac{\frac{24}{49}}{\frac{50}{49}}
A(z) \frac{50}{49} értékkel való osztás eltünteti a(z) \frac{50}{49} értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{1}{5}x=\frac{\frac{24}{49}}{\frac{50}{49}}
-\frac{10}{49} elosztása a következővel: \frac{50}{49}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -\frac{10}{49} értéket megszorozzuk a(z) \frac{50}{49} reciprokával.
x^{2}-\frac{1}{5}x=\frac{12}{25}
\frac{24}{49} elosztása a következővel: \frac{50}{49}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{24}{49} értéket megszorozzuk a(z) \frac{50}{49} reciprokával.
x^{2}-\frac{1}{5}x+\left(-\frac{1}{10}\right)^{2}=\frac{12}{25}+\left(-\frac{1}{10}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{1}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{10}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{10} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{1}{5}x+\frac{1}{100}=\frac{12}{25}+\frac{1}{100}
A(z) -\frac{1}{10} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{1}{5}x+\frac{1}{100}=\frac{49}{100}
\frac{12}{25} és \frac{1}{100} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{1}{10}\right)^{2}=\frac{49}{100}
Tényezőkre x^{2}-\frac{1}{5}x+\frac{1}{100}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{10}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{100}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{10}=\frac{7}{10} x-\frac{1}{10}=-\frac{7}{10}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{4}{5} x=-\frac{3}{5}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{10}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}