Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

\left(x-2\right)\times 5+\left(x-2\right)^{2}-14=0
A változó (x) értéke nem lehet 2, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-2,x^{2}-4x+4 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)^{2}.
5x-10+\left(x-2\right)^{2}-14=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-2 és 5.
5x-10+x^{2}-4x+4-14=0
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-2\right)^{2}).
x-10+x^{2}+4-14=0
Összevonjuk a következőket: 5x és -4x. Az eredmény x.
x-6+x^{2}-14=0
Összeadjuk a következőket: -10 és 4. Az eredmény -6.
x-20+x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 14 értékből a(z) -6 értéket. Az eredmény -20.
x^{2}+x-20=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=1 ab=-20
Az egyenlet megoldásához x^{2}+x-20 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,20 -2,10 -4,5
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -20.
-1+20=19 -2+10=8 -4+5=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-4 b=5
A megoldás az a pár, amelynek összege 1.
\left(x-4\right)\left(x+5\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=4 x=-5
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-4=0 és a x+5=0.
\left(x-2\right)\times 5+\left(x-2\right)^{2}-14=0
A változó (x) értéke nem lehet 2, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-2,x^{2}-4x+4 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)^{2}.
5x-10+\left(x-2\right)^{2}-14=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-2 és 5.
5x-10+x^{2}-4x+4-14=0
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-2\right)^{2}).
x-10+x^{2}+4-14=0
Összevonjuk a következőket: 5x és -4x. Az eredmény x.
x-6+x^{2}-14=0
Összeadjuk a következőket: -10 és 4. Az eredmény -6.
x-20+x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 14 értékből a(z) -6 értéket. Az eredmény -20.
x^{2}+x-20=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=1 ab=1\left(-20\right)=-20
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-20 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,20 -2,10 -4,5
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -20.
-1+20=19 -2+10=8 -4+5=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-4 b=5
A megoldás az a pár, amelynek összege 1.
\left(x^{2}-4x\right)+\left(5x-20\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}+x-20) \left(x^{2}-4x\right)+\left(5x-20\right) alakban.
x\left(x-4\right)+5\left(x-4\right)
A x a második csoportban lévő első és 5 faktort.
\left(x-4\right)\left(x+5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-4 általános kifejezést a zárójelből.
x=4 x=-5
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-4=0 és a x+5=0.
\left(x-2\right)\times 5+\left(x-2\right)^{2}-14=0
A változó (x) értéke nem lehet 2, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-2,x^{2}-4x+4 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)^{2}.
5x-10+\left(x-2\right)^{2}-14=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-2 és 5.
5x-10+x^{2}-4x+4-14=0
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-2\right)^{2}).
x-10+x^{2}+4-14=0
Összevonjuk a következőket: 5x és -4x. Az eredmény x.
x-6+x^{2}-14=0
Összeadjuk a következőket: -10 és 4. Az eredmény -6.
x-20+x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 14 értékből a(z) -6 értéket. Az eredmény -20.
x^{2}+x-20=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\left(-20\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 1 értéket b-be és a(z) -20 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-1±\sqrt{1-4\left(-20\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x=\frac{-1±\sqrt{1+80}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -20.
x=\frac{-1±\sqrt{81}}{2}
Összeadjuk a következőket: 1 és 80.
x=\frac{-1±9}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 81.
x=\frac{8}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±9}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és 9.
x=4
8 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{10}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±9}{2}). ± előjele negatív. 9 kivonása a következőből: -1.
x=-5
-10 elosztása a következővel: 2.
x=4 x=-5
Megoldottuk az egyenletet.
\left(x-2\right)\times 5+\left(x-2\right)^{2}-14=0
A változó (x) értéke nem lehet 2, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-2,x^{2}-4x+4 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)^{2}.
5x-10+\left(x-2\right)^{2}-14=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-2 és 5.
5x-10+x^{2}-4x+4-14=0
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-2\right)^{2}).
x-10+x^{2}+4-14=0
Összevonjuk a következőket: 5x és -4x. Az eredmény x.
x-6+x^{2}-14=0
Összeadjuk a következőket: -10 és 4. Az eredmény -6.
x-20+x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 14 értékből a(z) -6 értéket. Az eredmény -20.
x+x^{2}=20
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 20. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
x^{2}+x=20
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}+x+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}=20+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+x+\frac{1}{4}=20+\frac{1}{4}
A(z) \frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+x+\frac{1}{4}=\frac{81}{4}
Összeadjuk a következőket: 20 és \frac{1}{4}.
\left(x+\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{81}{4}
Tényezőkre x^{2}+x+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{81}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{2}=\frac{9}{2} x+\frac{1}{2}=-\frac{9}{2}
Egyszerűsítünk.
x=4 x=-5
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{2}.