Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{3 \sqrt{9389} + 1}{5} \approx 58,338111424
x=\frac{1-3\sqrt{9389}}{5}\approx -57,938111424
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{5}{4}x^{2}-\frac{1}{2}x+0-65^{2}=0
Összeszorozzuk a következőket: 0 és 25. Az eredmény 0.
\frac{5}{4}x^{2}-\frac{1}{2}x-65^{2}=0
Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
\frac{5}{4}x^{2}-\frac{1}{2}x-4225=0
Kiszámoljuk a(z) 65 érték 2. hatványát. Az eredmény 4225.
x=\frac{-\left(-\frac{1}{2}\right)±\sqrt{\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}-4\times \frac{5}{4}\left(-4225\right)}}{2\times \frac{5}{4}}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) \frac{5}{4} értéket a-ba, a(z) -\frac{1}{2} értéket b-be és a(z) -4225 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-\frac{1}{2}\right)±\sqrt{\frac{1}{4}-4\times \frac{5}{4}\left(-4225\right)}}{2\times \frac{5}{4}}
A(z) -\frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x=\frac{-\left(-\frac{1}{2}\right)±\sqrt{\frac{1}{4}-5\left(-4225\right)}}{2\times \frac{5}{4}}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és \frac{5}{4}.
x=\frac{-\left(-\frac{1}{2}\right)±\sqrt{\frac{1}{4}+21125}}{2\times \frac{5}{4}}
Összeszorozzuk a következőket: -5 és -4225.
x=\frac{-\left(-\frac{1}{2}\right)±\sqrt{\frac{84501}{4}}}{2\times \frac{5}{4}}
Összeadjuk a következőket: \frac{1}{4} és 21125.
x=\frac{-\left(-\frac{1}{2}\right)±\frac{3\sqrt{9389}}{2}}{2\times \frac{5}{4}}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \frac{84501}{4}.
x=\frac{\frac{1}{2}±\frac{3\sqrt{9389}}{2}}{2\times \frac{5}{4}}
-\frac{1}{2} ellentettje \frac{1}{2}.
x=\frac{\frac{1}{2}±\frac{3\sqrt{9389}}{2}}{\frac{5}{2}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és \frac{5}{4}.
x=\frac{3\sqrt{9389}+1}{2\times \frac{5}{2}}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{\frac{1}{2}±\frac{3\sqrt{9389}}{2}}{\frac{5}{2}}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: \frac{1}{2} és \frac{3\sqrt{9389}}{2}.
x=\frac{3\sqrt{9389}+1}{5}
\frac{1+3\sqrt{9389}}{2} elosztása a következővel: \frac{5}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{1+3\sqrt{9389}}{2} értéket megszorozzuk a(z) \frac{5}{2} reciprokával.
x=\frac{1-3\sqrt{9389}}{2\times \frac{5}{2}}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{\frac{1}{2}±\frac{3\sqrt{9389}}{2}}{\frac{5}{2}}). ± előjele negatív. \frac{3\sqrt{9389}}{2} kivonása a következőből: \frac{1}{2}.
x=\frac{1-3\sqrt{9389}}{5}
\frac{1-3\sqrt{9389}}{2} elosztása a következővel: \frac{5}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{1-3\sqrt{9389}}{2} értéket megszorozzuk a(z) \frac{5}{2} reciprokával.
x=\frac{3\sqrt{9389}+1}{5} x=\frac{1-3\sqrt{9389}}{5}
Megoldottuk az egyenletet.
\frac{5}{4}x^{2}-\frac{1}{2}x+0-65^{2}=0
Összeszorozzuk a következőket: 0 és 25. Az eredmény 0.
\frac{5}{4}x^{2}-\frac{1}{2}x-65^{2}=0
Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
\frac{5}{4}x^{2}-\frac{1}{2}x-4225=0
Kiszámoljuk a(z) 65 érték 2. hatványát. Az eredmény 4225.
\frac{5}{4}x^{2}-\frac{1}{2}x=4225
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4225. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
\frac{\frac{5}{4}x^{2}-\frac{1}{2}x}{\frac{5}{4}}=\frac{4225}{\frac{5}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalát elosztjuk a következővel: \frac{5}{4}. Ez ugyanaz, mintha mindkét oldalt megszoroznánk a tört reciprokával.
x^{2}+\left(-\frac{\frac{1}{2}}{\frac{5}{4}}\right)x=\frac{4225}{\frac{5}{4}}
A(z) \frac{5}{4} értékkel való osztás eltünteti a(z) \frac{5}{4} értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{2}{5}x=\frac{4225}{\frac{5}{4}}
-\frac{1}{2} elosztása a következővel: \frac{5}{4}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -\frac{1}{2} értéket megszorozzuk a(z) \frac{5}{4} reciprokával.
x^{2}-\frac{2}{5}x=3380
4225 elosztása a következővel: \frac{5}{4}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 4225 értéket megszorozzuk a(z) \frac{5}{4} reciprokával.
x^{2}-\frac{2}{5}x+\left(-\frac{1}{5}\right)^{2}=3380+\left(-\frac{1}{5}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{2}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{5}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{5} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{2}{5}x+\frac{1}{25}=3380+\frac{1}{25}
A(z) -\frac{1}{5} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{2}{5}x+\frac{1}{25}=\frac{84501}{25}
Összeadjuk a következőket: 3380 és \frac{1}{25}.
\left(x-\frac{1}{5}\right)^{2}=\frac{84501}{25}
Tényezőkre x^{2}-\frac{2}{5}x+\frac{1}{25}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{5}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{84501}{25}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{5}=\frac{3\sqrt{9389}}{5} x-\frac{1}{5}=-\frac{3\sqrt{9389}}{5}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{3\sqrt{9389}+1}{5} x=\frac{1-3\sqrt{9389}}{5}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{5}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}