Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

3-x=\left(x+1\right)\left(x+2\right)\times 15
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,-1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: \left(x+1\right)\left(x+2\right).
3-x=\left(x^{2}+3x+2\right)\times 15
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x+1 és x+2), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
3-x=15x^{2}+45x+30
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x^{2}+3x+2 és 15.
3-x-15x^{2}=45x+30
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 15x^{2}.
3-x-15x^{2}-45x=30
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 45x.
3-46x-15x^{2}=30
Összevonjuk a következőket: -x és -45x. Az eredmény -46x.
3-46x-15x^{2}-30=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 30.
-27-46x-15x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 30 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény -27.
-15x^{2}-46x-27=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-46\right)±\sqrt{\left(-46\right)^{2}-4\left(-15\right)\left(-27\right)}}{2\left(-15\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -15 értéket a-ba, a(z) -46 értéket b-be és a(z) -27 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-46\right)±\sqrt{2116-4\left(-15\right)\left(-27\right)}}{2\left(-15\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -46.
x=\frac{-\left(-46\right)±\sqrt{2116+60\left(-27\right)}}{2\left(-15\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -15.
x=\frac{-\left(-46\right)±\sqrt{2116-1620}}{2\left(-15\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 60 és -27.
x=\frac{-\left(-46\right)±\sqrt{496}}{2\left(-15\right)}
Összeadjuk a következőket: 2116 és -1620.
x=\frac{-\left(-46\right)±4\sqrt{31}}{2\left(-15\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 496.
x=\frac{46±4\sqrt{31}}{2\left(-15\right)}
-46 ellentettje 46.
x=\frac{46±4\sqrt{31}}{-30}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -15.
x=\frac{4\sqrt{31}+46}{-30}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{46±4\sqrt{31}}{-30}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 46 és 4\sqrt{31}.
x=\frac{-2\sqrt{31}-23}{15}
46+4\sqrt{31} elosztása a következővel: -30.
x=\frac{46-4\sqrt{31}}{-30}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{46±4\sqrt{31}}{-30}). ± előjele negatív. 4\sqrt{31} kivonása a következőből: 46.
x=\frac{2\sqrt{31}-23}{15}
46-4\sqrt{31} elosztása a következővel: -30.
x=\frac{-2\sqrt{31}-23}{15} x=\frac{2\sqrt{31}-23}{15}
Megoldottuk az egyenletet.
3-x=\left(x+1\right)\left(x+2\right)\times 15
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,-1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: \left(x+1\right)\left(x+2\right).
3-x=\left(x^{2}+3x+2\right)\times 15
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x+1 és x+2), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
3-x=15x^{2}+45x+30
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x^{2}+3x+2 és 15.
3-x-15x^{2}=45x+30
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 15x^{2}.
3-x-15x^{2}-45x=30
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 45x.
3-46x-15x^{2}=30
Összevonjuk a következőket: -x és -45x. Az eredmény -46x.
-46x-15x^{2}=30-3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3.
-46x-15x^{2}=27
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) 30 értéket. Az eredmény 27.
-15x^{2}-46x=27
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-15x^{2}-46x}{-15}=\frac{27}{-15}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -15.
x^{2}+\left(-\frac{46}{-15}\right)x=\frac{27}{-15}
A(z) -15 értékkel való osztás eltünteti a(z) -15 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{46}{15}x=\frac{27}{-15}
-46 elosztása a következővel: -15.
x^{2}+\frac{46}{15}x=-\frac{9}{5}
A törtet (\frac{27}{-15}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{46}{15}x+\left(\frac{23}{15}\right)^{2}=-\frac{9}{5}+\left(\frac{23}{15}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{46}{15} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{23}{15}. Ezután hozzáadjuk \frac{23}{15} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{46}{15}x+\frac{529}{225}=-\frac{9}{5}+\frac{529}{225}
A(z) \frac{23}{15} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{46}{15}x+\frac{529}{225}=\frac{124}{225}
-\frac{9}{5} és \frac{529}{225} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{23}{15}\right)^{2}=\frac{124}{225}
Tényezőkre x^{2}+\frac{46}{15}x+\frac{529}{225}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{23}{15}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{124}{225}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{23}{15}=\frac{2\sqrt{31}}{15} x+\frac{23}{15}=-\frac{2\sqrt{31}}{15}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{2\sqrt{31}-23}{15} x=\frac{-2\sqrt{31}-23}{15}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{23}{15}.