Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{33} - 1}{2} \approx 2,372281323
x=\frac{-\sqrt{33}-1}{2}\approx -3,372281323
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3x^{2}-8x+4x=5x\left(x-2\right)+\left(x-2\right)\times 8
A változó (x) értéke nem lehet 2, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x-2.
3x^{2}-4x=5x\left(x-2\right)+\left(x-2\right)\times 8
Összevonjuk a következőket: -8x és 4x. Az eredmény -4x.
3x^{2}-4x=5x^{2}-10x+\left(x-2\right)\times 8
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5x és x-2.
3x^{2}-4x=5x^{2}-10x+8x-16
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-2 és 8.
3x^{2}-4x=5x^{2}-2x-16
Összevonjuk a következőket: -10x és 8x. Az eredmény -2x.
3x^{2}-4x-5x^{2}=-2x-16
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5x^{2}.
-2x^{2}-4x=-2x-16
Összevonjuk a következőket: 3x^{2} és -5x^{2}. Az eredmény -2x^{2}.
-2x^{2}-4x+2x=-16
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
-2x^{2}-2x=-16
Összevonjuk a következőket: -4x és 2x. Az eredmény -2x.
-2x^{2}-2x+16=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 16.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{\left(-2\right)^{2}-4\left(-2\right)\times 16}}{2\left(-2\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -2 értéket a-ba, a(z) -2 értéket b-be és a(z) 16 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-4\left(-2\right)\times 16}}{2\left(-2\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4+8\times 16}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -2.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4+128}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 8 és 16.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{132}}{2\left(-2\right)}
Összeadjuk a következőket: 4 és 128.
x=\frac{-\left(-2\right)±2\sqrt{33}}{2\left(-2\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 132.
x=\frac{2±2\sqrt{33}}{2\left(-2\right)}
-2 ellentettje 2.
x=\frac{2±2\sqrt{33}}{-4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -2.
x=\frac{2\sqrt{33}+2}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±2\sqrt{33}}{-4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 2 és 2\sqrt{33}.
x=\frac{-\sqrt{33}-1}{2}
2+2\sqrt{33} elosztása a következővel: -4.
x=\frac{2-2\sqrt{33}}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±2\sqrt{33}}{-4}). ± előjele negatív. 2\sqrt{33} kivonása a következőből: 2.
x=\frac{\sqrt{33}-1}{2}
2-2\sqrt{33} elosztása a következővel: -4.
x=\frac{-\sqrt{33}-1}{2} x=\frac{\sqrt{33}-1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
3x^{2}-8x+4x=5x\left(x-2\right)+\left(x-2\right)\times 8
A változó (x) értéke nem lehet 2, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x-2.
3x^{2}-4x=5x\left(x-2\right)+\left(x-2\right)\times 8
Összevonjuk a következőket: -8x és 4x. Az eredmény -4x.
3x^{2}-4x=5x^{2}-10x+\left(x-2\right)\times 8
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5x és x-2.
3x^{2}-4x=5x^{2}-10x+8x-16
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-2 és 8.
3x^{2}-4x=5x^{2}-2x-16
Összevonjuk a következőket: -10x és 8x. Az eredmény -2x.
3x^{2}-4x-5x^{2}=-2x-16
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5x^{2}.
-2x^{2}-4x=-2x-16
Összevonjuk a következőket: 3x^{2} és -5x^{2}. Az eredmény -2x^{2}.
-2x^{2}-4x+2x=-16
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
-2x^{2}-2x=-16
Összevonjuk a következőket: -4x és 2x. Az eredmény -2x.
\frac{-2x^{2}-2x}{-2}=-\frac{16}{-2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -2.
x^{2}+\left(-\frac{2}{-2}\right)x=-\frac{16}{-2}
A(z) -2 értékkel való osztás eltünteti a(z) -2 értékkel való szorzást.
x^{2}+x=-\frac{16}{-2}
-2 elosztása a következővel: -2.
x^{2}+x=8
-16 elosztása a következővel: -2.
x^{2}+x+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}=8+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+x+\frac{1}{4}=8+\frac{1}{4}
A(z) \frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+x+\frac{1}{4}=\frac{33}{4}
Összeadjuk a következőket: 8 és \frac{1}{4}.
\left(x+\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{33}{4}
Tényezőkre x^{2}+x+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{33}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{2}=\frac{\sqrt{33}}{2} x+\frac{1}{2}=-\frac{\sqrt{33}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{33}-1}{2} x=\frac{-\sqrt{33}-1}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}