Kiértékelés
-3
Szorzattá alakítás
-3
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{3\sqrt{\frac{6+2}{3}}}{\frac{1}{2}}\sqrt{\frac{2}{5}}\left(-\frac{1}{8}\right)\sqrt{15}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3. Az eredmény 6.
\frac{3\sqrt{\frac{8}{3}}}{\frac{1}{2}}\sqrt{\frac{2}{5}}\left(-\frac{1}{8}\right)\sqrt{15}
Összeadjuk a következőket: 6 és 2. Az eredmény 8.
\frac{3\times \frac{\sqrt{8}}{\sqrt{3}}}{\frac{1}{2}}\sqrt{\frac{2}{5}}\left(-\frac{1}{8}\right)\sqrt{15}
Átalakítjuk az osztás (\sqrt{\frac{8}{3}}) négyzetgyökét e négyzetgyökök hányadosává: \frac{\sqrt{8}}{\sqrt{3}}.
\frac{3\times \frac{2\sqrt{2}}{\sqrt{3}}}{\frac{1}{2}}\sqrt{\frac{2}{5}}\left(-\frac{1}{8}\right)\sqrt{15}
Szorzattá alakítjuk a(z) 8=2^{2}\times 2 kifejezést. Átalakítjuk a szorzat (\sqrt{2^{2}\times 2}) négyzetgyökét e négyzetgyökök szorzatává: \sqrt{2^{2}}\sqrt{2}. Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2^{2}.
\frac{3\times \frac{2\sqrt{2}\sqrt{3}}{\left(\sqrt{3}\right)^{2}}}{\frac{1}{2}}\sqrt{\frac{2}{5}}\left(-\frac{1}{8}\right)\sqrt{15}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{2\sqrt{2}}{\sqrt{3}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{3}.
\frac{3\times \frac{2\sqrt{2}\sqrt{3}}{3}}{\frac{1}{2}}\sqrt{\frac{2}{5}}\left(-\frac{1}{8}\right)\sqrt{15}
\sqrt{3} négyzete 3.
\frac{3\times \frac{2\sqrt{6}}{3}}{\frac{1}{2}}\sqrt{\frac{2}{5}}\left(-\frac{1}{8}\right)\sqrt{15}
\sqrt{2} és \sqrt{3} megszorozzuk a négyzetgyökér alatti számokat.
\frac{2\sqrt{6}}{\frac{1}{2}}\sqrt{\frac{2}{5}}\left(-\frac{1}{8}\right)\sqrt{15}
Kiejtjük ezt a két értéket: 3 és 3.
2\sqrt{6}\times 2\sqrt{\frac{2}{5}}\left(-\frac{1}{8}\right)\sqrt{15}
2\sqrt{6} elosztása a következővel: \frac{1}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 2\sqrt{6} értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{2} reciprokával.
4\sqrt{6}\sqrt{\frac{2}{5}}\left(-\frac{1}{8}\right)\sqrt{15}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2. Az eredmény 4.
4\sqrt{6}\times \frac{\sqrt{2}}{\sqrt{5}}\left(-\frac{1}{8}\right)\sqrt{15}
Átalakítjuk az osztás (\sqrt{\frac{2}{5}}) négyzetgyökét e négyzetgyökök hányadosává: \frac{\sqrt{2}}{\sqrt{5}}.
4\sqrt{6}\times \frac{\sqrt{2}\sqrt{5}}{\left(\sqrt{5}\right)^{2}}\left(-\frac{1}{8}\right)\sqrt{15}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{\sqrt{2}}{\sqrt{5}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{5}.
4\sqrt{6}\times \frac{\sqrt{2}\sqrt{5}}{5}\left(-\frac{1}{8}\right)\sqrt{15}
\sqrt{5} négyzete 5.
4\sqrt{6}\times \frac{\sqrt{10}}{5}\left(-\frac{1}{8}\right)\sqrt{15}
\sqrt{2} és \sqrt{5} megszorozzuk a négyzetgyökér alatti számokat.
\frac{4\left(-1\right)}{8}\sqrt{6}\times \frac{\sqrt{10}}{5}\sqrt{15}
Kifejezzük a hányadost (4\left(-\frac{1}{8}\right)) egyetlen törtként.
\frac{-4}{8}\sqrt{6}\times \frac{\sqrt{10}}{5}\sqrt{15}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -1. Az eredmény -4.
-\frac{1}{2}\sqrt{6}\times \frac{\sqrt{10}}{5}\sqrt{15}
A törtet (\frac{-4}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
\frac{-\sqrt{10}}{2\times 5}\sqrt{6}\sqrt{15}
Összeszorozzuk a következőket: -\frac{1}{2} és \frac{\sqrt{10}}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\frac{-\sqrt{10}\sqrt{15}}{2\times 5}\sqrt{6}
Kifejezzük a hányadost (\frac{-\sqrt{10}}{2\times 5}\sqrt{15}) egyetlen törtként.
\frac{-\sqrt{150}}{2\times 5}\sqrt{6}
\sqrt{10} és \sqrt{15} megszorozzuk a négyzetgyökér alatti számokat.
\frac{-\sqrt{150}}{10}\sqrt{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 5. Az eredmény 10.
\frac{-5\sqrt{6}}{10}\sqrt{6}
Szorzattá alakítjuk a(z) 150=5^{2}\times 6 kifejezést. Átalakítjuk a szorzat (\sqrt{5^{2}\times 6}) négyzetgyökét e négyzetgyökök szorzatává: \sqrt{5^{2}}\sqrt{6}. Négyzetgyököt vonunk a következőből: 5^{2}.
-\frac{1}{2}\sqrt{6}\sqrt{6}
Elosztjuk a(z) -5\sqrt{6} értéket a(z) 10 értékkel. Az eredmény -\frac{1}{2}\sqrt{6}.
-\frac{1}{2}\times 6
Összeszorozzuk a következőket: \sqrt{6} és \sqrt{6}. Az eredmény 6.
\frac{-6}{2}
Kifejezzük a hányadost (-\frac{1}{2}\times 6) egyetlen törtként.
-3
Elosztjuk a(z) -6 értéket a(z) 2 értékkel. Az eredmény -3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}