Megoldás a(z) x változóra
x=-2
x=\frac{1}{2}=0,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(x+1\right)\times 3+\left(x-1\right)\times 3=-4\left(x-1\right)\left(x+1\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-1,x+1 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-1\right)\left(x+1\right).
3x+3+\left(x-1\right)\times 3=-4\left(x-1\right)\left(x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+1 és 3.
3x+3+3x-3=-4\left(x-1\right)\left(x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-1 és 3.
6x+3-3=-4\left(x-1\right)\left(x+1\right)
Összevonjuk a következőket: 3x és 3x. Az eredmény 6x.
6x=-4\left(x-1\right)\left(x+1\right)
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény 0.
6x=\left(-4x+4\right)\left(x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -4 és x-1.
6x=-4x^{2}+4
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (-4x+4 és x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
6x+4x^{2}=4
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4x^{2}.
6x+4x^{2}-4=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
4x^{2}+6x-4=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\times 4\left(-4\right)}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) -4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-6±\sqrt{36-4\times 4\left(-4\right)}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
x=\frac{-6±\sqrt{36-16\left(-4\right)}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
x=\frac{-6±\sqrt{36+64}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és -4.
x=\frac{-6±\sqrt{100}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 36 és 64.
x=\frac{-6±10}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 100.
x=\frac{-6±10}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
x=\frac{4}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±10}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 10.
x=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{4}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{16}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±10}{8}). ± előjele negatív. 10 kivonása a következőből: -6.
x=-2
-16 elosztása a következővel: 8.
x=\frac{1}{2} x=-2
Megoldottuk az egyenletet.
\left(x+1\right)\times 3+\left(x-1\right)\times 3=-4\left(x-1\right)\left(x+1\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-1,x+1 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-1\right)\left(x+1\right).
3x+3+\left(x-1\right)\times 3=-4\left(x-1\right)\left(x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+1 és 3.
3x+3+3x-3=-4\left(x-1\right)\left(x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-1 és 3.
6x+3-3=-4\left(x-1\right)\left(x+1\right)
Összevonjuk a következőket: 3x és 3x. Az eredmény 6x.
6x=-4\left(x-1\right)\left(x+1\right)
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény 0.
6x=\left(-4x+4\right)\left(x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -4 és x-1.
6x=-4x^{2}+4
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (-4x+4 és x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
6x+4x^{2}=4
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4x^{2}.
4x^{2}+6x=4
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{4x^{2}+6x}{4}=\frac{4}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
x^{2}+\frac{6}{4}x=\frac{4}{4}
A(z) 4 értékkel való osztás eltünteti a(z) 4 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{3}{2}x=\frac{4}{4}
A törtet (\frac{6}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{3}{2}x=1
4 elosztása a következővel: 4.
x^{2}+\frac{3}{2}x+\left(\frac{3}{4}\right)^{2}=1+\left(\frac{3}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{3}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{3}{4}. Ezután hozzáadjuk \frac{3}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{3}{2}x+\frac{9}{16}=1+\frac{9}{16}
A(z) \frac{3}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{3}{2}x+\frac{9}{16}=\frac{25}{16}
Összeadjuk a következőket: 1 és \frac{9}{16}.
\left(x+\frac{3}{4}\right)^{2}=\frac{25}{16}
Tényezőkre x^{2}+\frac{3}{2}x+\frac{9}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{3}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{25}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{3}{4}=\frac{5}{4} x+\frac{3}{4}=-\frac{5}{4}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{1}{2} x=-2
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{3}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}