3/x^2-4+2/x+2=1 megoldása

$$\frac{ 3 }{ { x }^{ 2 } -4 } + \frac{ 2 }{ x+2 } =1$$

Megoldás a(z) x változóra

$$x=-1$$

$$x=3$$

A csoportosítással végzett tényezőkre bontás lépései

A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x^{2}-4,x+2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)\left(x+2\right).

$$3+\left(x-2\right)\times 2=\left(x-2\right)\left(x+2\right)$$

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-2 és 2.

$$3+2x-4=\left(x-2\right)\left(x+2\right)$$

Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény -1.

$$-1+2x=\left(x-2\right)\left(x+2\right)$$

Vegyük a következőt: \left(x-2\right)\left(x+2\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}. Négyzetre emeljük a következőt: 2.

$$-1+2x=x^{2}-4$$

Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.

$$-1+2x-x^{2}=-4$$

Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4.

$$-1+2x-x^{2}+4=0$$

Összeadjuk a következőket: -1 és 4. Az eredmény 3.

$$3+2x-x^{2}=0$$

Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.

$$-x^{2}+2x+3=0$$

Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx+3 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.

$$a+b=2 ab=-3=-3$$

Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.

$$a=3 b=-1$$

Átírjuk az értéket (-x^{2}+2x+3) \left(-x^{2}+3x\right)+\left(-x+3\right) alakban.

$$\left(-x^{2}+3x\right)+\left(-x+3\right)$$

A -x a második csoportban lévő első és -1 faktort.

$$-x\left(x-3\right)-\left(x-3\right)$$

A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-3 általános kifejezést a zárójelből.

$$\left(x-3\right)\left(-x-1\right)$$

Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-3=0 és a -x-1=0.

$$x=3 x=-1$$

Lépések a másodfokú egyenlet megoldóképletének használatával

A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x^{2}-4,x+2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)\left(x+2\right).

$$3+\left(x-2\right)\times 2=\left(x-2\right)\left(x+2\right)$$

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-2 és 2.

$$3+2x-4=\left(x-2\right)\left(x+2\right)$$

Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény -1.

$$-1+2x=\left(x-2\right)\left(x+2\right)$$

Vegyük a következőt: \left(x-2\right)\left(x+2\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}. Négyzetre emeljük a következőt: 2.

$$-1+2x=x^{2}-4$$

Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.

$$-1+2x-x^{2}=-4$$

Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4.

$$-1+2x-x^{2}+4=0$$

Összeadjuk a következőket: -1 és 4. Az eredmény 3.

$$3+2x-x^{2}=0$$

Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.

$$-x^{2}+2x+3=0$$

Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) 3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.

$$x=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\left(-1\right)\times 3}}{2\left(-1\right)}$$

Négyzetre emeljük a következőt: 2.

$$x=\frac{-2±\sqrt{4-4\left(-1\right)\times 3}}{2\left(-1\right)}$$

Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.

$$x=\frac{-2±\sqrt{4+4\times 3}}{2\left(-1\right)}$$

Összeszorozzuk a következőket: 4 és 3.

$$x=\frac{-2±\sqrt{4+12}}{2\left(-1\right)}$$

Összeadjuk a következőket: 4 és 12.

$$x=\frac{-2±\sqrt{16}}{2\left(-1\right)}$$

Négyzetgyököt vonunk a következőből: 16.

$$x=\frac{-2±4}{2\left(-1\right)}$$

Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.

$$x=\frac{-2±4}{-2}$$

Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±4}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 4.

$$x=\frac{2}{-2}$$

2 elosztása a következővel: -2.

$$x=-1$$

Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±4}{-2}). ± előjele negatív. 4 kivonása a következőből: -2.

$$x=-\frac{6}{-2}$$

-6 elosztása a következővel: -2.

$$x=3$$

Megoldottuk az egyenletet.

$$x=-1 x=3$$

A teljes négyzetté alakítás lépései

A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x^{2}-4,x+2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)\left(x+2\right).

$$3+\left(x-2\right)\times 2=\left(x-2\right)\left(x+2\right)$$

A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-2 és 2.

$$3+2x-4=\left(x-2\right)\left(x+2\right)$$

Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény -1.

$$-1+2x=\left(x-2\right)\left(x+2\right)$$

Vegyük a következőt: \left(x-2\right)\left(x+2\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}. Négyzetre emeljük a következőt: 2.

$$-1+2x=x^{2}-4$$

Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.

$$-1+2x-x^{2}=-4$$

Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 1.

$$2x-x^{2}=-4+1$$

Összeadjuk a következőket: -4 és 1. Az eredmény -3.

$$2x-x^{2}=-3$$

Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.

$$-x^{2}+2x=-3$$

Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.

$$\frac{-x^{2}+2x}{-1}=-\frac{3}{-1}$$

A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.

$$x^{2}+\frac{2}{-1}x=-\frac{3}{-1}$$

2 elosztása a következővel: -1.

$$x^{2}-2x=-\frac{3}{-1}$$

-3 elosztása a következővel: -1.

$$x^{2}-2x=3$$

Elosztjuk a(z) -2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -1. Ezután hozzáadjuk -1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.

$$x^{2}-2x+1=3+1$$

Összeadjuk a következőket: 3 és 1.

$$x^{2}-2x+1=4$$

Tényezőkre x^{2}-2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.

$$\left(x-1\right)^{2}=4$$

Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.

$$\sqrt{\left(x-1\right)^{2}}=\sqrt{4}$$

Egyszerűsítünk.

$$x-1=2 x-1=-2$$

Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.

$$x=3 x=-1$$