Megoldás a(z) b változóra
b=\frac{\left(a+18\right)^{2}}{5}
a\leq -18
Megoldás a(z) a változóra (complex solution)
a=-\left(\sqrt{5b}+18\right)
Megoldás a(z) b változóra (complex solution)
b=\frac{\left(a+18\right)^{2}}{5}
arg(\frac{-a-18}{5})<\pi \text{ or }a=-18
Megoldás a(z) a változóra
a=-\left(\sqrt{5b}+18\right)
b\geq 0
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{\left(2+\sqrt{5}\right)\left(2+\sqrt{5}\right)}{\left(2-\sqrt{5}\right)\left(2+\sqrt{5}\right)}+\frac{2-\sqrt{5}}{2+\sqrt{5}}=a+\sqrt{5b}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{2+\sqrt{5}}{2-\sqrt{5}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: 2+\sqrt{5}.
\frac{\left(2+\sqrt{5}\right)\left(2+\sqrt{5}\right)}{2^{2}-\left(\sqrt{5}\right)^{2}}+\frac{2-\sqrt{5}}{2+\sqrt{5}}=a+\sqrt{5b}
Vegyük a következőt: \left(2-\sqrt{5}\right)\left(2+\sqrt{5}\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}.
\frac{\left(2+\sqrt{5}\right)\left(2+\sqrt{5}\right)}{4-5}+\frac{2-\sqrt{5}}{2+\sqrt{5}}=a+\sqrt{5b}
Négyzetre emeljük a következőt: 2. Négyzetre emeljük a következőt: \sqrt{5}.
\frac{\left(2+\sqrt{5}\right)\left(2+\sqrt{5}\right)}{-1}+\frac{2-\sqrt{5}}{2+\sqrt{5}}=a+\sqrt{5b}
Kivonjuk a(z) 5 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény -1.
\frac{\left(2+\sqrt{5}\right)^{2}}{-1}+\frac{2-\sqrt{5}}{2+\sqrt{5}}=a+\sqrt{5b}
Összeszorozzuk a következőket: 2+\sqrt{5} és 2+\sqrt{5}. Az eredmény \left(2+\sqrt{5}\right)^{2}.
\frac{4+4\sqrt{5}+\left(\sqrt{5}\right)^{2}}{-1}+\frac{2-\sqrt{5}}{2+\sqrt{5}}=a+\sqrt{5b}
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2+\sqrt{5}\right)^{2}).
\frac{4+4\sqrt{5}+5}{-1}+\frac{2-\sqrt{5}}{2+\sqrt{5}}=a+\sqrt{5b}
\sqrt{5} négyzete 5.
\frac{9+4\sqrt{5}}{-1}+\frac{2-\sqrt{5}}{2+\sqrt{5}}=a+\sqrt{5b}
Összeadjuk a következőket: 4 és 5. Az eredmény 9.
-9-4\sqrt{5}+\frac{2-\sqrt{5}}{2+\sqrt{5}}=a+\sqrt{5b}
Ha elosztunk egy értéket mínusz 1-gyel, akkor az érték ellentettjét kapjuk. 9+4\sqrt{5} ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-9-4\sqrt{5}+\frac{\left(2-\sqrt{5}\right)\left(2-\sqrt{5}\right)}{\left(2+\sqrt{5}\right)\left(2-\sqrt{5}\right)}=a+\sqrt{5b}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{2-\sqrt{5}}{2+\sqrt{5}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: 2-\sqrt{5}.
-9-4\sqrt{5}+\frac{\left(2-\sqrt{5}\right)\left(2-\sqrt{5}\right)}{2^{2}-\left(\sqrt{5}\right)^{2}}=a+\sqrt{5b}
Vegyük a következőt: \left(2+\sqrt{5}\right)\left(2-\sqrt{5}\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}.
-9-4\sqrt{5}+\frac{\left(2-\sqrt{5}\right)\left(2-\sqrt{5}\right)}{4-5}=a+\sqrt{5b}
Négyzetre emeljük a következőt: 2. Négyzetre emeljük a következőt: \sqrt{5}.
-9-4\sqrt{5}+\frac{\left(2-\sqrt{5}\right)\left(2-\sqrt{5}\right)}{-1}=a+\sqrt{5b}
Kivonjuk a(z) 5 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény -1.
-9-4\sqrt{5}+\frac{\left(2-\sqrt{5}\right)^{2}}{-1}=a+\sqrt{5b}
Összeszorozzuk a következőket: 2-\sqrt{5} és 2-\sqrt{5}. Az eredmény \left(2-\sqrt{5}\right)^{2}.
-9-4\sqrt{5}+\frac{4-4\sqrt{5}+\left(\sqrt{5}\right)^{2}}{-1}=a+\sqrt{5b}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2-\sqrt{5}\right)^{2}).
-9-4\sqrt{5}+\frac{4-4\sqrt{5}+5}{-1}=a+\sqrt{5b}
\sqrt{5} négyzete 5.
-9-4\sqrt{5}+\frac{9-4\sqrt{5}}{-1}=a+\sqrt{5b}
Összeadjuk a következőket: 4 és 5. Az eredmény 9.
-9-4\sqrt{5}-9+4\sqrt{5}=a+\sqrt{5b}
Ha elosztunk egy értéket mínusz 1-gyel, akkor az érték ellentettjét kapjuk. 9-4\sqrt{5} ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-18-4\sqrt{5}+4\sqrt{5}=a+\sqrt{5b}
Kivonjuk a(z) 9 értékből a(z) -9 értéket. Az eredmény -18.
-18=a+\sqrt{5b}
Összevonjuk a következőket: -4\sqrt{5} és 4\sqrt{5}. Az eredmény 0.
a+\sqrt{5b}=-18
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
\sqrt{5b}=-18-a
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: a.
5b=\left(a+18\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
\frac{5b}{5}=\frac{\left(a+18\right)^{2}}{5}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 5.
b=\frac{\left(a+18\right)^{2}}{5}
A(z) 5 értékkel való osztás eltünteti a(z) 5 értékkel való szorzást.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}