Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{1}{2}=-0,5
x=-3
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2-2x\left(x+1\right)=5\left(x+1\right)
A változó (x) értéke nem lehet -1, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x+1.
2-2x^{2}-2x=5\left(x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -2x és x+1.
2-2x^{2}-2x=5x+5
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5 és x+1.
2-2x^{2}-2x-5x=5
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5x.
2-2x^{2}-7x=5
Összevonjuk a következőket: -2x és -5x. Az eredmény -7x.
2-2x^{2}-7x-5=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5.
-3-2x^{2}-7x=0
Kivonjuk a(z) 5 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény -3.
-2x^{2}-7x-3=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{\left(-7\right)^{2}-4\left(-2\right)\left(-3\right)}}{2\left(-2\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -2 értéket a-ba, a(z) -7 értéket b-be és a(z) -3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49-4\left(-2\right)\left(-3\right)}}{2\left(-2\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -7.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49+8\left(-3\right)}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -2.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49-24}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 8 és -3.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{25}}{2\left(-2\right)}
Összeadjuk a következőket: 49 és -24.
x=\frac{-\left(-7\right)±5}{2\left(-2\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 25.
x=\frac{7±5}{2\left(-2\right)}
-7 ellentettje 7.
x=\frac{7±5}{-4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -2.
x=\frac{12}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{7±5}{-4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 7 és 5.
x=-3
12 elosztása a következővel: -4.
x=\frac{2}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{7±5}{-4}). ± előjele negatív. 5 kivonása a következőből: 7.
x=-\frac{1}{2}
A törtet (\frac{2}{-4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-3 x=-\frac{1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
2-2x\left(x+1\right)=5\left(x+1\right)
A változó (x) értéke nem lehet -1, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x+1.
2-2x^{2}-2x=5\left(x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -2x és x+1.
2-2x^{2}-2x=5x+5
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5 és x+1.
2-2x^{2}-2x-5x=5
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5x.
2-2x^{2}-7x=5
Összevonjuk a következőket: -2x és -5x. Az eredmény -7x.
-2x^{2}-7x=5-2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2.
-2x^{2}-7x=3
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 5 értéket. Az eredmény 3.
\frac{-2x^{2}-7x}{-2}=\frac{3}{-2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -2.
x^{2}+\left(-\frac{7}{-2}\right)x=\frac{3}{-2}
A(z) -2 értékkel való osztás eltünteti a(z) -2 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{7}{2}x=\frac{3}{-2}
-7 elosztása a következővel: -2.
x^{2}+\frac{7}{2}x=-\frac{3}{2}
3 elosztása a következővel: -2.
x^{2}+\frac{7}{2}x+\left(\frac{7}{4}\right)^{2}=-\frac{3}{2}+\left(\frac{7}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{7}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{7}{4}. Ezután hozzáadjuk \frac{7}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{7}{2}x+\frac{49}{16}=-\frac{3}{2}+\frac{49}{16}
A(z) \frac{7}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{7}{2}x+\frac{49}{16}=\frac{25}{16}
-\frac{3}{2} és \frac{49}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{7}{4}\right)^{2}=\frac{25}{16}
Tényezőkre x^{2}+\frac{7}{2}x+\frac{49}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{7}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{25}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{7}{4}=\frac{5}{4} x+\frac{7}{4}=-\frac{5}{4}
Egyszerűsítünk.
x=-\frac{1}{2} x=-3
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{7}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}