Megoldás a(z) x változóra
x=-3
x=8
Grafikon
Teszt
Quadratic Equation
5 ehhez hasonló probléma:
\frac{ 1 }{ 6 } { x }^{ 2 } - \frac{ 5 }{ 6 } x-4 = 0
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{1}{6}x^{2}-\frac{5}{6}x-4=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-\frac{5}{6}\right)±\sqrt{\left(-\frac{5}{6}\right)^{2}-4\times \frac{1}{6}\left(-4\right)}}{2\times \frac{1}{6}}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) \frac{1}{6} értéket a-ba, a(z) -\frac{5}{6} értéket b-be és a(z) -4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-\frac{5}{6}\right)±\sqrt{\frac{25}{36}-4\times \frac{1}{6}\left(-4\right)}}{2\times \frac{1}{6}}
A(z) -\frac{5}{6} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x=\frac{-\left(-\frac{5}{6}\right)±\sqrt{\frac{25}{36}-\frac{2}{3}\left(-4\right)}}{2\times \frac{1}{6}}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és \frac{1}{6}.
x=\frac{-\left(-\frac{5}{6}\right)±\sqrt{\frac{25}{36}+\frac{8}{3}}}{2\times \frac{1}{6}}
Összeszorozzuk a következőket: -\frac{2}{3} és -4.
x=\frac{-\left(-\frac{5}{6}\right)±\sqrt{\frac{121}{36}}}{2\times \frac{1}{6}}
\frac{25}{36} és \frac{8}{3} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=\frac{-\left(-\frac{5}{6}\right)±\frac{11}{6}}{2\times \frac{1}{6}}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \frac{121}{36}.
x=\frac{\frac{5}{6}±\frac{11}{6}}{2\times \frac{1}{6}}
-\frac{5}{6} ellentettje \frac{5}{6}.
x=\frac{\frac{5}{6}±\frac{11}{6}}{\frac{1}{3}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és \frac{1}{6}.
x=\frac{\frac{8}{3}}{\frac{1}{3}}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{\frac{5}{6}±\frac{11}{6}}{\frac{1}{3}}). ± előjele pozitív. \frac{5}{6} és \frac{11}{6} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=8
\frac{8}{3} elosztása a következővel: \frac{1}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{8}{3} értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{3} reciprokával.
x=-\frac{1}{\frac{1}{3}}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{\frac{5}{6}±\frac{11}{6}}{\frac{1}{3}}). ± előjele negatív. \frac{11}{6} kivonása a következőből: \frac{5}{6}: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=-3
-1 elosztása a következővel: \frac{1}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -1 értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{3} reciprokával.
x=8 x=-3
Megoldottuk az egyenletet.
\frac{1}{6}x^{2}-\frac{5}{6}x-4=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{1}{6}x^{2}-\frac{5}{6}x-4-\left(-4\right)=-\left(-4\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 4.
\frac{1}{6}x^{2}-\frac{5}{6}x=-\left(-4\right)
Ha kivonjuk a(z) -4 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{1}{6}x^{2}-\frac{5}{6}x=4
-4 kivonása a következőből: 0.
\frac{\frac{1}{6}x^{2}-\frac{5}{6}x}{\frac{1}{6}}=\frac{4}{\frac{1}{6}}
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: 6.
x^{2}+\left(-\frac{\frac{5}{6}}{\frac{1}{6}}\right)x=\frac{4}{\frac{1}{6}}
A(z) \frac{1}{6} értékkel való osztás eltünteti a(z) \frac{1}{6} értékkel való szorzást.
x^{2}-5x=\frac{4}{\frac{1}{6}}
-\frac{5}{6} elosztása a következővel: \frac{1}{6}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -\frac{5}{6} értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{6} reciprokával.
x^{2}-5x=24
4 elosztása a következővel: \frac{1}{6}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 4 értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{6} reciprokával.
x^{2}-5x+\left(-\frac{5}{2}\right)^{2}=24+\left(-\frac{5}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -5 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{5}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{5}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-5x+\frac{25}{4}=24+\frac{25}{4}
A(z) -\frac{5}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-5x+\frac{25}{4}=\frac{121}{4}
Összeadjuk a következőket: 24 és \frac{25}{4}.
\left(x-\frac{5}{2}\right)^{2}=\frac{121}{4}
Tényezőkre x^{2}-5x+\frac{25}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{5}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{121}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{5}{2}=\frac{11}{2} x-\frac{5}{2}=-\frac{11}{2}
Egyszerűsítünk.
x=8 x=-3
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{5}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}