Kiértékelés
-\sqrt{2}\approx -1,414213562
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{1}{\sqrt{\frac{1}{8}}}-\frac{3}{\sqrt{\frac{1}{2}}}
Kiszámoljuk a(z) \frac{1}{2} érték 3. hatványát. Az eredmény \frac{1}{8}.
\frac{1}{\frac{\sqrt{1}}{\sqrt{8}}}-\frac{3}{\sqrt{\frac{1}{2}}}
Átalakítjuk az osztás (\sqrt{\frac{1}{8}}) négyzetgyökét e négyzetgyökök hányadosává: \frac{\sqrt{1}}{\sqrt{8}}.
\frac{1}{\frac{1}{\sqrt{8}}}-\frac{3}{\sqrt{\frac{1}{2}}}
Kiszámoljuk a(z) 1 négyzetgyökét. Az eredmény 1.
\frac{1}{\frac{1}{2\sqrt{2}}}-\frac{3}{\sqrt{\frac{1}{2}}}
Szorzattá alakítjuk a(z) 8=2^{2}\times 2 kifejezést. Átalakítjuk a szorzat (\sqrt{2^{2}\times 2}) négyzetgyökét e négyzetgyökök szorzatává: \sqrt{2^{2}}\sqrt{2}. Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2^{2}.
\frac{1}{\frac{\sqrt{2}}{2\left(\sqrt{2}\right)^{2}}}-\frac{3}{\sqrt{\frac{1}{2}}}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{1}{2\sqrt{2}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{2}.
\frac{1}{\frac{\sqrt{2}}{2\times 2}}-\frac{3}{\sqrt{\frac{1}{2}}}
\sqrt{2} négyzete 2.
\frac{1}{\frac{\sqrt{2}}{4}}-\frac{3}{\sqrt{\frac{1}{2}}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2. Az eredmény 4.
\frac{4}{\sqrt{2}}-\frac{3}{\sqrt{\frac{1}{2}}}
1 elosztása a következővel: \frac{\sqrt{2}}{4}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 1 értéket megszorozzuk a(z) \frac{\sqrt{2}}{4} reciprokával.
\frac{4\sqrt{2}}{\left(\sqrt{2}\right)^{2}}-\frac{3}{\sqrt{\frac{1}{2}}}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{4}{\sqrt{2}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{2}.
\frac{4\sqrt{2}}{2}-\frac{3}{\sqrt{\frac{1}{2}}}
\sqrt{2} négyzete 2.
2\sqrt{2}-\frac{3}{\sqrt{\frac{1}{2}}}
Elosztjuk a(z) 4\sqrt{2} értéket a(z) 2 értékkel. Az eredmény 2\sqrt{2}.
2\sqrt{2}-\frac{3}{\frac{\sqrt{1}}{\sqrt{2}}}
Átalakítjuk az osztás (\sqrt{\frac{1}{2}}) négyzetgyökét e négyzetgyökök hányadosává: \frac{\sqrt{1}}{\sqrt{2}}.
2\sqrt{2}-\frac{3}{\frac{1}{\sqrt{2}}}
Kiszámoljuk a(z) 1 négyzetgyökét. Az eredmény 1.
2\sqrt{2}-\frac{3}{\frac{\sqrt{2}}{\left(\sqrt{2}\right)^{2}}}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{1}{\sqrt{2}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{2}.
2\sqrt{2}-\frac{3}{\frac{\sqrt{2}}{2}}
\sqrt{2} négyzete 2.
2\sqrt{2}-\frac{3\times 2}{\sqrt{2}}
3 elosztása a következővel: \frac{\sqrt{2}}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 3 értéket megszorozzuk a(z) \frac{\sqrt{2}}{2} reciprokával.
2\sqrt{2}-\frac{3\times 2\sqrt{2}}{\left(\sqrt{2}\right)^{2}}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{3\times 2}{\sqrt{2}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{2}.
2\sqrt{2}-\frac{3\times 2\sqrt{2}}{2}
\sqrt{2} négyzete 2.
2\sqrt{2}-\frac{6\sqrt{2}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: 3 és 2. Az eredmény 6.
2\sqrt{2}-3\sqrt{2}
Elosztjuk a(z) 6\sqrt{2} értéket a(z) 2 értékkel. Az eredmény 3\sqrt{2}.
-\sqrt{2}
Összevonjuk a következőket: 2\sqrt{2} és -3\sqrt{2}. Az eredmény -\sqrt{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}