Megoldás a(z) y változóra
y=1
y=0
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
y^{2}-y=0
A változó (y) értéke nem lehet -3, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: y+3.
y\left(y-1\right)=0
Kiemeljük a következőt: y.
y=0 y=1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a y=0 és a y-1=0.
y^{2}-y=0
A változó (y) értéke nem lehet -3, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: y+3.
y=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -1 értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
y=\frac{-\left(-1\right)±1}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1.
y=\frac{1±1}{2}
-1 ellentettje 1.
y=\frac{2}{2}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{1±1}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 1 és 1.
y=1
2 elosztása a következővel: 2.
y=\frac{0}{2}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{1±1}{2}). ± előjele negatív. 1 kivonása a következőből: 1.
y=0
0 elosztása a következővel: 2.
y=1 y=0
Megoldottuk az egyenletet.
y^{2}-y=0
A változó (y) értéke nem lehet -3, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: y+3.
y^{2}-y+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}=\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
y^{2}-y+\frac{1}{4}=\frac{1}{4}
A(z) -\frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
\left(y-\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{1}{4}
Tényezőkre y^{2}-y+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(y-\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
y-\frac{1}{2}=\frac{1}{2} y-\frac{1}{2}=-\frac{1}{2}
Egyszerűsítünk.
y=1 y=0
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}