Megoldás a(z) x változóra
x=5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-9=2\left(x+3\right)
A változó (x) értéke nem lehet -3, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2\left(x+3\right).
x^{2}-9=2x+6
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és x+3.
x^{2}-9-2x=6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x.
x^{2}-9-2x-6=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6.
x^{2}-15-2x=0
Kivonjuk a(z) 6 értékből a(z) -9 értéket. Az eredmény -15.
x^{2}-2x-15=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=-2 ab=-15
Az egyenlet megoldásához x^{2}-2x-15 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-15 3,-5
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -15.
1-15=-14 3-5=-2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-5 b=3
A megoldás az a pár, amelynek összege -2.
\left(x-5\right)\left(x+3\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=5 x=-3
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-5=0 és a x+3=0.
x=5
A változó (x) értéke nem lehet -3.
x^{2}-9=2\left(x+3\right)
A változó (x) értéke nem lehet -3, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2\left(x+3\right).
x^{2}-9=2x+6
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és x+3.
x^{2}-9-2x=6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x.
x^{2}-9-2x-6=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6.
x^{2}-15-2x=0
Kivonjuk a(z) 6 értékből a(z) -9 értéket. Az eredmény -15.
x^{2}-2x-15=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=-2 ab=1\left(-15\right)=-15
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-15 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-15 3,-5
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -15.
1-15=-14 3-5=-2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-5 b=3
A megoldás az a pár, amelynek összege -2.
\left(x^{2}-5x\right)+\left(3x-15\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}-2x-15) \left(x^{2}-5x\right)+\left(3x-15\right) alakban.
x\left(x-5\right)+3\left(x-5\right)
A x a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(x-5\right)\left(x+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-5 általános kifejezést a zárójelből.
x=5 x=-3
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-5=0 és a x+3=0.
x=5
A változó (x) értéke nem lehet -3.
x^{2}-9=2\left(x+3\right)
A változó (x) értéke nem lehet -3, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2\left(x+3\right).
x^{2}-9=2x+6
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és x+3.
x^{2}-9-2x=6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x.
x^{2}-9-2x-6=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6.
x^{2}-15-2x=0
Kivonjuk a(z) 6 értékből a(z) -9 értéket. Az eredmény -15.
x^{2}-2x-15=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{\left(-2\right)^{2}-4\left(-15\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -2 értéket b-be és a(z) -15 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-4\left(-15\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4+60}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -15.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{64}}{2}
Összeadjuk a következőket: 4 és 60.
x=\frac{-\left(-2\right)±8}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 64.
x=\frac{2±8}{2}
-2 ellentettje 2.
x=\frac{10}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±8}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 2 és 8.
x=5
10 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{6}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±8}{2}). ± előjele negatív. 8 kivonása a következőből: 2.
x=-3
-6 elosztása a következővel: 2.
x=5 x=-3
Megoldottuk az egyenletet.
x=5
A változó (x) értéke nem lehet -3.
x^{2}-9=2\left(x+3\right)
A változó (x) értéke nem lehet -3, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2\left(x+3\right).
x^{2}-9=2x+6
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és x+3.
x^{2}-9-2x=6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x.
x^{2}-2x=6+9
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 9.
x^{2}-2x=15
Összeadjuk a következőket: 6 és 9. Az eredmény 15.
x^{2}-2x+1=15+1
Elosztjuk a(z) -2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -1. Ezután hozzáadjuk -1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-2x+1=16
Összeadjuk a következőket: 15 és 1.
\left(x-1\right)^{2}=16
Tényezőkre x^{2}-2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-1\right)^{2}}=\sqrt{16}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-1=4 x-1=-4
Egyszerűsítünk.
x=5 x=-3
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.
x=5
A változó (x) értéke nem lehet -3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}