Megoldás a(z) r változóra
r=4
r=-4
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{25+15}{5^{2}}=\frac{\left(2r\right)^{2}}{5^{2}+15}
Kiszámoljuk a(z) 5 érték 2. hatványát. Az eredmény 25.
\frac{40}{5^{2}}=\frac{\left(2r\right)^{2}}{5^{2}+15}
Összeadjuk a következőket: 25 és 15. Az eredmény 40.
\frac{40}{25}=\frac{\left(2r\right)^{2}}{5^{2}+15}
Kiszámoljuk a(z) 5 érték 2. hatványát. Az eredmény 25.
\frac{8}{5}=\frac{\left(2r\right)^{2}}{5^{2}+15}
A törtet (\frac{40}{25}) leegyszerűsítjük 5 kivonásával és kiejtésével.
\frac{8}{5}=\frac{2^{2}r^{2}}{5^{2}+15}
Kifejtjük a következőt: \left(2r\right)^{2}.
\frac{8}{5}=\frac{4r^{2}}{5^{2}+15}
Kiszámoljuk a(z) 2 érték 2. hatványát. Az eredmény 4.
\frac{8}{5}=\frac{4r^{2}}{25+15}
Kiszámoljuk a(z) 5 érték 2. hatványát. Az eredmény 25.
\frac{8}{5}=\frac{4r^{2}}{40}
Összeadjuk a következőket: 25 és 15. Az eredmény 40.
\frac{8}{5}=\frac{1}{10}r^{2}
Elosztjuk a(z) 4r^{2} értéket a(z) 40 értékkel. Az eredmény \frac{1}{10}r^{2}.
\frac{1}{10}r^{2}=\frac{8}{5}
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
\frac{1}{10}r^{2}-\frac{8}{5}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{8}{5}.
r^{2}-16=0
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: 10.
\left(r-4\right)\left(r+4\right)=0
Vegyük a következőt: r^{2}-16. Átírjuk az értéket (r^{2}-16) r^{2}-4^{2} alakban. A négyzetek különbsége a következő szabály használatával bontható tényezőkre: a^{2}-b^{2}=\left(a-b\right)\left(a+b\right).
r=4 r=-4
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a r-4=0 és a r+4=0.
\frac{25+15}{5^{2}}=\frac{\left(2r\right)^{2}}{5^{2}+15}
Kiszámoljuk a(z) 5 érték 2. hatványát. Az eredmény 25.
\frac{40}{5^{2}}=\frac{\left(2r\right)^{2}}{5^{2}+15}
Összeadjuk a következőket: 25 és 15. Az eredmény 40.
\frac{40}{25}=\frac{\left(2r\right)^{2}}{5^{2}+15}
Kiszámoljuk a(z) 5 érték 2. hatványát. Az eredmény 25.
\frac{8}{5}=\frac{\left(2r\right)^{2}}{5^{2}+15}
A törtet (\frac{40}{25}) leegyszerűsítjük 5 kivonásával és kiejtésével.
\frac{8}{5}=\frac{2^{2}r^{2}}{5^{2}+15}
Kifejtjük a következőt: \left(2r\right)^{2}.
\frac{8}{5}=\frac{4r^{2}}{5^{2}+15}
Kiszámoljuk a(z) 2 érték 2. hatványát. Az eredmény 4.
\frac{8}{5}=\frac{4r^{2}}{25+15}
Kiszámoljuk a(z) 5 érték 2. hatványát. Az eredmény 25.
\frac{8}{5}=\frac{4r^{2}}{40}
Összeadjuk a következőket: 25 és 15. Az eredmény 40.
\frac{8}{5}=\frac{1}{10}r^{2}
Elosztjuk a(z) 4r^{2} értéket a(z) 40 értékkel. Az eredmény \frac{1}{10}r^{2}.
\frac{1}{10}r^{2}=\frac{8}{5}
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
r^{2}=\frac{8}{5}\times 10
Mindkét oldalt megszorozzuk \frac{1}{10} reciprokával, azaz ennyivel: 10.
r^{2}=16
Összeszorozzuk a következőket: \frac{8}{5} és 10. Az eredmény 16.
r=4 r=-4
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
\frac{25+15}{5^{2}}=\frac{\left(2r\right)^{2}}{5^{2}+15}
Kiszámoljuk a(z) 5 érték 2. hatványát. Az eredmény 25.
\frac{40}{5^{2}}=\frac{\left(2r\right)^{2}}{5^{2}+15}
Összeadjuk a következőket: 25 és 15. Az eredmény 40.
\frac{40}{25}=\frac{\left(2r\right)^{2}}{5^{2}+15}
Kiszámoljuk a(z) 5 érték 2. hatványát. Az eredmény 25.
\frac{8}{5}=\frac{\left(2r\right)^{2}}{5^{2}+15}
A törtet (\frac{40}{25}) leegyszerűsítjük 5 kivonásával és kiejtésével.
\frac{8}{5}=\frac{2^{2}r^{2}}{5^{2}+15}
Kifejtjük a következőt: \left(2r\right)^{2}.
\frac{8}{5}=\frac{4r^{2}}{5^{2}+15}
Kiszámoljuk a(z) 2 érték 2. hatványát. Az eredmény 4.
\frac{8}{5}=\frac{4r^{2}}{25+15}
Kiszámoljuk a(z) 5 érték 2. hatványát. Az eredmény 25.
\frac{8}{5}=\frac{4r^{2}}{40}
Összeadjuk a következőket: 25 és 15. Az eredmény 40.
\frac{8}{5}=\frac{1}{10}r^{2}
Elosztjuk a(z) 4r^{2} értéket a(z) 40 értékkel. Az eredmény \frac{1}{10}r^{2}.
\frac{1}{10}r^{2}=\frac{8}{5}
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
\frac{1}{10}r^{2}-\frac{8}{5}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{8}{5}.
r=\frac{0±\sqrt{0^{2}-4\times \frac{1}{10}\left(-\frac{8}{5}\right)}}{2\times \frac{1}{10}}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) \frac{1}{10} értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) -\frac{8}{5} értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
r=\frac{0±\sqrt{-4\times \frac{1}{10}\left(-\frac{8}{5}\right)}}{2\times \frac{1}{10}}
Négyzetre emeljük a következőt: 0.
r=\frac{0±\sqrt{-\frac{2}{5}\left(-\frac{8}{5}\right)}}{2\times \frac{1}{10}}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és \frac{1}{10}.
r=\frac{0±\sqrt{\frac{16}{25}}}{2\times \frac{1}{10}}
Összeszorozzuk a következőket: -\frac{2}{5} és -\frac{8}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
r=\frac{0±\frac{4}{5}}{2\times \frac{1}{10}}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \frac{16}{25}.
r=\frac{0±\frac{4}{5}}{\frac{1}{5}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és \frac{1}{10}.
r=4
Megoldjuk az egyenletet (r=\frac{0±\frac{4}{5}}{\frac{1}{5}}). ± előjele pozitív.
r=-4
Megoldjuk az egyenletet (r=\frac{0±\frac{4}{5}}{\frac{1}{5}}). ± előjele negatív.
r=4 r=-4
Megoldottuk az egyenletet.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}