Megoldás a(z) x változóra
x=2\sqrt{10}\approx 6,32455532
x=-2\sqrt{10}\approx -6,32455532
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{1}{125}\times 25^{2}+x^{2}=45
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 45.
\frac{1}{125}\times 625+x^{2}=45
Kiszámoljuk a(z) 25 érték 2. hatványát. Az eredmény 625.
5+x^{2}=45
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{125} és 625. Az eredmény 5.
x^{2}=45-5
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5.
x^{2}=40
Kivonjuk a(z) 5 értékből a(z) 45 értéket. Az eredmény 40.
x=2\sqrt{10} x=-2\sqrt{10}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
\frac{1}{125}\times 25^{2}+x^{2}=45
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 45.
\frac{1}{125}\times 625+x^{2}=45
Kiszámoljuk a(z) 25 érték 2. hatványát. Az eredmény 625.
5+x^{2}=45
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{125} és 625. Az eredmény 5.
5+x^{2}-45=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 45.
-40+x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 45 értékből a(z) 5 értéket. Az eredmény -40.
x^{2}-40=0
Az ilyen másodfokú egyenletek, amelyekben van x^{2}-es tag, de nincs x-es tag, szintén megoldhatók a \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a} megoldóképlettel, miután kanonikus alakra hoztuk őket: ax^{2}+bx+c=0.
x=\frac{0±\sqrt{0^{2}-4\left(-40\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) -40 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{0±\sqrt{-4\left(-40\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 0.
x=\frac{0±\sqrt{160}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -40.
x=\frac{0±4\sqrt{10}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 160.
x=2\sqrt{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±4\sqrt{10}}{2}). ± előjele pozitív.
x=-2\sqrt{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±4\sqrt{10}}{2}). ± előjele negatív.
x=2\sqrt{10} x=-2\sqrt{10}
Megoldottuk az egyenletet.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}