Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{41} + 3}{2} \approx 4,701562119
x=\frac{3-\sqrt{41}}{2}\approx -1,701562119
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(x+2\right)\left(x-4\right)=1x
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -3,-2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+3,x^{2}+5x+6 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x+2\right)\left(x+3\right).
x^{2}-2x-8=1x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x+2 és x-4), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
x^{2}-2x-8-x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1x.
x^{2}-3x-8=0
Összevonjuk a következőket: -2x és -x. Az eredmény -3x.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{\left(-3\right)^{2}-4\left(-8\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -3 értéket b-be és a(z) -8 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9-4\left(-8\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9+32}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -8.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{41}}{2}
Összeadjuk a következőket: 9 és 32.
x=\frac{3±\sqrt{41}}{2}
-3 ellentettje 3.
x=\frac{\sqrt{41}+3}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{3±\sqrt{41}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 3 és \sqrt{41}.
x=\frac{3-\sqrt{41}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{3±\sqrt{41}}{2}). ± előjele negatív. \sqrt{41} kivonása a következőből: 3.
x=\frac{\sqrt{41}+3}{2} x=\frac{3-\sqrt{41}}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
\left(x+2\right)\left(x-4\right)=1x
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -3,-2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+3,x^{2}+5x+6 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x+2\right)\left(x+3\right).
x^{2}-2x-8=1x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x+2 és x-4), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
x^{2}-2x-8-x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1x.
x^{2}-3x-8=0
Összevonjuk a következőket: -2x és -x. Az eredmény -3x.
x^{2}-3x=8
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 8. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
x^{2}-3x+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}=8+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-3x+\frac{9}{4}=8+\frac{9}{4}
A(z) -\frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-3x+\frac{9}{4}=\frac{41}{4}
Összeadjuk a következőket: 8 és \frac{9}{4}.
\left(x-\frac{3}{2}\right)^{2}=\frac{41}{4}
Tényezőkre x^{2}-3x+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{41}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{3}{2}=\frac{\sqrt{41}}{2} x-\frac{3}{2}=-\frac{\sqrt{41}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{41}+3}{2} x=\frac{3-\sqrt{41}}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}