Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

\left(x-3\right)\left(x-3\right)+\left(x+6\right)\left(x-2\right)=x^{2}
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -6,3. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+6,x-3,x^{2}+3x-18 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-3\right)\left(x+6\right).
\left(x-3\right)^{2}+\left(x+6\right)\left(x-2\right)=x^{2}
Összeszorozzuk a következőket: x-3 és x-3. Az eredmény \left(x-3\right)^{2}.
x^{2}-6x+9+\left(x+6\right)\left(x-2\right)=x^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-3\right)^{2}).
x^{2}-6x+9+x^{2}+4x-12=x^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x+6 és x-2), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
2x^{2}-6x+9+4x-12=x^{2}
Összevonjuk a következőket: x^{2} és x^{2}. Az eredmény 2x^{2}.
2x^{2}-2x+9-12=x^{2}
Összevonjuk a következőket: -6x és 4x. Az eredmény -2x.
2x^{2}-2x-3=x^{2}
Kivonjuk a(z) 12 értékből a(z) 9 értéket. Az eredmény -3.
2x^{2}-2x-3-x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
x^{2}-2x-3=0
Összevonjuk a következőket: 2x^{2} és -x^{2}. Az eredmény x^{2}.
a+b=-2 ab=-3
Az egyenlet megoldásához x^{2}-2x-3 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-3 b=1
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(x-3\right)\left(x+1\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=3 x=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-3=0 és a x+1=0.
x=-1
A változó (x) értéke nem lehet 3.
\left(x-3\right)\left(x-3\right)+\left(x+6\right)\left(x-2\right)=x^{2}
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -6,3. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+6,x-3,x^{2}+3x-18 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-3\right)\left(x+6\right).
\left(x-3\right)^{2}+\left(x+6\right)\left(x-2\right)=x^{2}
Összeszorozzuk a következőket: x-3 és x-3. Az eredmény \left(x-3\right)^{2}.
x^{2}-6x+9+\left(x+6\right)\left(x-2\right)=x^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-3\right)^{2}).
x^{2}-6x+9+x^{2}+4x-12=x^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x+6 és x-2), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
2x^{2}-6x+9+4x-12=x^{2}
Összevonjuk a következőket: x^{2} és x^{2}. Az eredmény 2x^{2}.
2x^{2}-2x+9-12=x^{2}
Összevonjuk a következőket: -6x és 4x. Az eredmény -2x.
2x^{2}-2x-3=x^{2}
Kivonjuk a(z) 12 értékből a(z) 9 értéket. Az eredmény -3.
2x^{2}-2x-3-x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
x^{2}-2x-3=0
Összevonjuk a következőket: 2x^{2} és -x^{2}. Az eredmény x^{2}.
a+b=-2 ab=1\left(-3\right)=-3
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-3 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-3 b=1
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(x^{2}-3x\right)+\left(x-3\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}-2x-3) \left(x^{2}-3x\right)+\left(x-3\right) alakban.
x\left(x-3\right)+x-3
Emelje ki a(z) x elemet a(z) x^{2}-3x kifejezésből.
\left(x-3\right)\left(x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-3 általános kifejezést a zárójelből.
x=3 x=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-3=0 és a x+1=0.
x=-1
A változó (x) értéke nem lehet 3.
\left(x-3\right)\left(x-3\right)+\left(x+6\right)\left(x-2\right)=x^{2}
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -6,3. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+6,x-3,x^{2}+3x-18 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-3\right)\left(x+6\right).
\left(x-3\right)^{2}+\left(x+6\right)\left(x-2\right)=x^{2}
Összeszorozzuk a következőket: x-3 és x-3. Az eredmény \left(x-3\right)^{2}.
x^{2}-6x+9+\left(x+6\right)\left(x-2\right)=x^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-3\right)^{2}).
x^{2}-6x+9+x^{2}+4x-12=x^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x+6 és x-2), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
2x^{2}-6x+9+4x-12=x^{2}
Összevonjuk a következőket: x^{2} és x^{2}. Az eredmény 2x^{2}.
2x^{2}-2x+9-12=x^{2}
Összevonjuk a következőket: -6x és 4x. Az eredmény -2x.
2x^{2}-2x-3=x^{2}
Kivonjuk a(z) 12 értékből a(z) 9 értéket. Az eredmény -3.
2x^{2}-2x-3-x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
x^{2}-2x-3=0
Összevonjuk a következőket: 2x^{2} és -x^{2}. Az eredmény x^{2}.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{\left(-2\right)^{2}-4\left(-3\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -2 értéket b-be és a(z) -3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-4\left(-3\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4+12}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -3.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{16}}{2}
Összeadjuk a következőket: 4 és 12.
x=\frac{-\left(-2\right)±4}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 16.
x=\frac{2±4}{2}
-2 ellentettje 2.
x=\frac{6}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±4}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 2 és 4.
x=3
6 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{2}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±4}{2}). ± előjele negatív. 4 kivonása a következőből: 2.
x=-1
-2 elosztása a következővel: 2.
x=3 x=-1
Megoldottuk az egyenletet.
x=-1
A változó (x) értéke nem lehet 3.
\left(x-3\right)\left(x-3\right)+\left(x+6\right)\left(x-2\right)=x^{2}
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -6,3. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+6,x-3,x^{2}+3x-18 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-3\right)\left(x+6\right).
\left(x-3\right)^{2}+\left(x+6\right)\left(x-2\right)=x^{2}
Összeszorozzuk a következőket: x-3 és x-3. Az eredmény \left(x-3\right)^{2}.
x^{2}-6x+9+\left(x+6\right)\left(x-2\right)=x^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-3\right)^{2}).
x^{2}-6x+9+x^{2}+4x-12=x^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x+6 és x-2), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
2x^{2}-6x+9+4x-12=x^{2}
Összevonjuk a következőket: x^{2} és x^{2}. Az eredmény 2x^{2}.
2x^{2}-2x+9-12=x^{2}
Összevonjuk a következőket: -6x és 4x. Az eredmény -2x.
2x^{2}-2x-3=x^{2}
Kivonjuk a(z) 12 értékből a(z) 9 értéket. Az eredmény -3.
2x^{2}-2x-3-x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
x^{2}-2x-3=0
Összevonjuk a következőket: 2x^{2} és -x^{2}. Az eredmény x^{2}.
x^{2}-2x=3
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
x^{2}-2x+1=3+1
Elosztjuk a(z) -2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -1. Ezután hozzáadjuk -1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-2x+1=4
Összeadjuk a következőket: 3 és 1.
\left(x-1\right)^{2}=4
Tényezőkre x^{2}-2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-1\right)^{2}}=\sqrt{4}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-1=2 x-1=-2
Egyszerűsítünk.
x=3 x=-1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.
x=-1
A változó (x) értéke nem lehet 3.