Megoldás a(z) x változóra
x=-3
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(x-2\right)\left(x-2\right)-\left(x-1\right)\left(x-1\right)=x^{2}
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: 1,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-1,x-2,x^{2}-3x+2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)\left(x-1\right).
\left(x-2\right)^{2}-\left(x-1\right)\left(x-1\right)=x^{2}
Összeszorozzuk a következőket: x-2 és x-2. Az eredmény \left(x-2\right)^{2}.
\left(x-2\right)^{2}-\left(x-1\right)^{2}=x^{2}
Összeszorozzuk a következőket: x-1 és x-1. Az eredmény \left(x-1\right)^{2}.
x^{2}-4x+4-\left(x-1\right)^{2}=x^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-2\right)^{2}).
x^{2}-4x+4-\left(x^{2}-2x+1\right)=x^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-1\right)^{2}).
x^{2}-4x+4-x^{2}+2x-1=x^{2}
x^{2}-2x+1 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-4x+4+2x-1=x^{2}
Összevonjuk a következőket: x^{2} és -x^{2}. Az eredmény 0.
-2x+4-1=x^{2}
Összevonjuk a következőket: -4x és 2x. Az eredmény -2x.
-2x+3=x^{2}
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény 3.
-2x+3-x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
-x^{2}-2x+3=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=-2 ab=-3=-3
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx+3 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=1 b=-3
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(-x^{2}+x\right)+\left(-3x+3\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}-2x+3) \left(-x^{2}+x\right)+\left(-3x+3\right) alakban.
x\left(-x+1\right)+3\left(-x+1\right)
A x a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(-x+1\right)\left(x+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x+1 általános kifejezést a zárójelből.
x=1 x=-3
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a -x+1=0 és a x+3=0.
x=-3
A változó (x) értéke nem lehet 1.
\left(x-2\right)\left(x-2\right)-\left(x-1\right)\left(x-1\right)=x^{2}
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: 1,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-1,x-2,x^{2}-3x+2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)\left(x-1\right).
\left(x-2\right)^{2}-\left(x-1\right)\left(x-1\right)=x^{2}
Összeszorozzuk a következőket: x-2 és x-2. Az eredmény \left(x-2\right)^{2}.
\left(x-2\right)^{2}-\left(x-1\right)^{2}=x^{2}
Összeszorozzuk a következőket: x-1 és x-1. Az eredmény \left(x-1\right)^{2}.
x^{2}-4x+4-\left(x-1\right)^{2}=x^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-2\right)^{2}).
x^{2}-4x+4-\left(x^{2}-2x+1\right)=x^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-1\right)^{2}).
x^{2}-4x+4-x^{2}+2x-1=x^{2}
x^{2}-2x+1 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-4x+4+2x-1=x^{2}
Összevonjuk a következőket: x^{2} és -x^{2}. Az eredmény 0.
-2x+4-1=x^{2}
Összevonjuk a következőket: -4x és 2x. Az eredmény -2x.
-2x+3=x^{2}
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény 3.
-2x+3-x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
-x^{2}-2x+3=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{\left(-2\right)^{2}-4\left(-1\right)\times 3}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) -2 értéket b-be és a(z) 3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-4\left(-1\right)\times 3}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4+4\times 3}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4+12}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 3.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{16}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 4 és 12.
x=\frac{-\left(-2\right)±4}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 16.
x=\frac{2±4}{2\left(-1\right)}
-2 ellentettje 2.
x=\frac{2±4}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{6}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±4}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 2 és 4.
x=-3
6 elosztása a következővel: -2.
x=-\frac{2}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±4}{-2}). ± előjele negatív. 4 kivonása a következőből: 2.
x=1
-2 elosztása a következővel: -2.
x=-3 x=1
Megoldottuk az egyenletet.
x=-3
A változó (x) értéke nem lehet 1.
\left(x-2\right)\left(x-2\right)-\left(x-1\right)\left(x-1\right)=x^{2}
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: 1,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x-1,x-2,x^{2}-3x+2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-2\right)\left(x-1\right).
\left(x-2\right)^{2}-\left(x-1\right)\left(x-1\right)=x^{2}
Összeszorozzuk a következőket: x-2 és x-2. Az eredmény \left(x-2\right)^{2}.
\left(x-2\right)^{2}-\left(x-1\right)^{2}=x^{2}
Összeszorozzuk a következőket: x-1 és x-1. Az eredmény \left(x-1\right)^{2}.
x^{2}-4x+4-\left(x-1\right)^{2}=x^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-2\right)^{2}).
x^{2}-4x+4-\left(x^{2}-2x+1\right)=x^{2}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-1\right)^{2}).
x^{2}-4x+4-x^{2}+2x-1=x^{2}
x^{2}-2x+1 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
-4x+4+2x-1=x^{2}
Összevonjuk a következőket: x^{2} és -x^{2}. Az eredmény 0.
-2x+4-1=x^{2}
Összevonjuk a következőket: -4x és 2x. Az eredmény -2x.
-2x+3=x^{2}
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény 3.
-2x+3-x^{2}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
-2x-x^{2}=-3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
-x^{2}-2x=-3
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}-2x}{-1}=-\frac{3}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\left(-\frac{2}{-1}\right)x=-\frac{3}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}+2x=-\frac{3}{-1}
-2 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+2x=3
-3 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+2x+1^{2}=3+1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+2x+1=3+1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x^{2}+2x+1=4
Összeadjuk a következőket: 3 és 1.
\left(x+1\right)^{2}=4
Tényezőkre x^{2}+2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+1\right)^{2}}=\sqrt{4}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+1=2 x+1=-2
Egyszerűsítünk.
x=1 x=-3
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
x=-3
A változó (x) értéke nem lehet 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}