Megoldás a(z) x változóra
x=-1
x=6
Grafikon
Teszt
Quadratic Equation
5 ehhez hasonló probléma:
\frac { x - 1 } { x + 2 } = \frac { 10 } { 3 x - 2 }
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(3x-2\right)\left(x-1\right)=\left(x+2\right)\times 10
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,\frac{2}{3}. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+2,3x-2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(3x-2\right)\left(x+2\right).
3x^{2}-5x+2=\left(x+2\right)\times 10
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (3x-2 és x-1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
3x^{2}-5x+2=10x+20
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+2 és 10.
3x^{2}-5x+2-10x=20
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 10x.
3x^{2}-15x+2=20
Összevonjuk a következőket: -5x és -10x. Az eredmény -15x.
3x^{2}-15x+2-20=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 20.
3x^{2}-15x-18=0
Kivonjuk a(z) 20 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény -18.
x=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{\left(-15\right)^{2}-4\times 3\left(-18\right)}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) -15 értéket b-be és a(z) -18 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{225-4\times 3\left(-18\right)}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: -15.
x=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{225-12\left(-18\right)}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{225+216}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és -18.
x=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{441}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 225 és 216.
x=\frac{-\left(-15\right)±21}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 441.
x=\frac{15±21}{2\times 3}
-15 ellentettje 15.
x=\frac{15±21}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{36}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{15±21}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 15 és 21.
x=6
36 elosztása a következővel: 6.
x=-\frac{6}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{15±21}{6}). ± előjele negatív. 21 kivonása a következőből: 15.
x=-1
-6 elosztása a következővel: 6.
x=6 x=-1
Megoldottuk az egyenletet.
\left(3x-2\right)\left(x-1\right)=\left(x+2\right)\times 10
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,\frac{2}{3}. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+2,3x-2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(3x-2\right)\left(x+2\right).
3x^{2}-5x+2=\left(x+2\right)\times 10
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (3x-2 és x-1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
3x^{2}-5x+2=10x+20
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+2 és 10.
3x^{2}-5x+2-10x=20
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 10x.
3x^{2}-15x+2=20
Összevonjuk a következőket: -5x és -10x. Az eredmény -15x.
3x^{2}-15x=20-2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2.
3x^{2}-15x=18
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 20 értéket. Az eredmény 18.
\frac{3x^{2}-15x}{3}=\frac{18}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x^{2}+\left(-\frac{15}{3}\right)x=\frac{18}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
x^{2}-5x=\frac{18}{3}
-15 elosztása a következővel: 3.
x^{2}-5x=6
18 elosztása a következővel: 3.
x^{2}-5x+\left(-\frac{5}{2}\right)^{2}=6+\left(-\frac{5}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -5 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{5}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{5}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-5x+\frac{25}{4}=6+\frac{25}{4}
A(z) -\frac{5}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-5x+\frac{25}{4}=\frac{49}{4}
Összeadjuk a következőket: 6 és \frac{25}{4}.
\left(x-\frac{5}{2}\right)^{2}=\frac{49}{4}
Tényezőkre x^{2}-5x+\frac{25}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{5}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{5}{2}=\frac{7}{2} x-\frac{5}{2}=-\frac{7}{2}
Egyszerűsítünk.
x=6 x=-1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{5}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}