Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{1}{8}=0,125
Grafikon
Teszt
Quadratic Equation
5 ehhez hasonló probléma:
\frac { x } { x - 1 } = 8 x + \frac { 1 } { x - 1 }
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x=8x\left(x-1\right)+1
A változó (x) értéke nem lehet 1, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x-1.
x=8x^{2}-8x+1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 8x és x-1.
x-8x^{2}=-8x+1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8x^{2}.
x-8x^{2}+8x=1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 8x.
9x-8x^{2}=1
Összevonjuk a következőket: x és 8x. Az eredmény 9x.
9x-8x^{2}-1=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
-8x^{2}+9x-1=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-9±\sqrt{9^{2}-4\left(-8\right)\left(-1\right)}}{2\left(-8\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -8 értéket a-ba, a(z) 9 értéket b-be és a(z) -1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-9±\sqrt{81-4\left(-8\right)\left(-1\right)}}{2\left(-8\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 9.
x=\frac{-9±\sqrt{81+32\left(-1\right)}}{2\left(-8\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -8.
x=\frac{-9±\sqrt{81-32}}{2\left(-8\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 32 és -1.
x=\frac{-9±\sqrt{49}}{2\left(-8\right)}
Összeadjuk a következőket: 81 és -32.
x=\frac{-9±7}{2\left(-8\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 49.
x=\frac{-9±7}{-16}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -8.
x=-\frac{2}{-16}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-9±7}{-16}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -9 és 7.
x=\frac{1}{8}
A törtet (\frac{-2}{-16}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{16}{-16}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-9±7}{-16}). ± előjele negatív. 7 kivonása a következőből: -9.
x=1
-16 elosztása a következővel: -16.
x=\frac{1}{8} x=1
Megoldottuk az egyenletet.
x=\frac{1}{8}
A változó (x) értéke nem lehet 1.
x=8x\left(x-1\right)+1
A változó (x) értéke nem lehet 1, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x-1.
x=8x^{2}-8x+1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 8x és x-1.
x-8x^{2}=-8x+1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8x^{2}.
x-8x^{2}+8x=1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 8x.
9x-8x^{2}=1
Összevonjuk a következőket: x és 8x. Az eredmény 9x.
-8x^{2}+9x=1
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-8x^{2}+9x}{-8}=\frac{1}{-8}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -8.
x^{2}+\frac{9}{-8}x=\frac{1}{-8}
A(z) -8 értékkel való osztás eltünteti a(z) -8 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{9}{8}x=\frac{1}{-8}
9 elosztása a következővel: -8.
x^{2}-\frac{9}{8}x=-\frac{1}{8}
1 elosztása a következővel: -8.
x^{2}-\frac{9}{8}x+\left(-\frac{9}{16}\right)^{2}=-\frac{1}{8}+\left(-\frac{9}{16}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{9}{8} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{9}{16}. Ezután hozzáadjuk -\frac{9}{16} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{9}{8}x+\frac{81}{256}=-\frac{1}{8}+\frac{81}{256}
A(z) -\frac{9}{16} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{9}{8}x+\frac{81}{256}=\frac{49}{256}
-\frac{1}{8} és \frac{81}{256} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{9}{16}\right)^{2}=\frac{49}{256}
Tényezőkre x^{2}-\frac{9}{8}x+\frac{81}{256}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{9}{16}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{256}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{9}{16}=\frac{7}{16} x-\frac{9}{16}=-\frac{7}{16}
Egyszerűsítünk.
x=1 x=\frac{1}{8}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{9}{16}.
x=\frac{1}{8}
A változó (x) értéke nem lehet 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}