Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{1}{3}\approx 0,333333333
Grafikon
Teszt
Quadratic Equation
5 ehhez hasonló probléma:
\frac { x } { x - 1 } = 3 x + \frac { 1 } { x - 1 }
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x=3x\left(x-1\right)+1
A változó (x) értéke nem lehet 1, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x-1.
x=3x^{2}-3x+1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3x és x-1.
x-3x^{2}=-3x+1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x^{2}.
x-3x^{2}+3x=1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3x.
4x-3x^{2}=1
Összevonjuk a következőket: x és 3x. Az eredmény 4x.
4x-3x^{2}-1=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
-3x^{2}+4x-1=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-4±\sqrt{4^{2}-4\left(-3\right)\left(-1\right)}}{2\left(-3\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -3 értéket a-ba, a(z) 4 értéket b-be és a(z) -1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-4±\sqrt{16-4\left(-3\right)\left(-1\right)}}{2\left(-3\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 4.
x=\frac{-4±\sqrt{16+12\left(-1\right)}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -3.
x=\frac{-4±\sqrt{16-12}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 12 és -1.
x=\frac{-4±\sqrt{4}}{2\left(-3\right)}
Összeadjuk a következőket: 16 és -12.
x=\frac{-4±2}{2\left(-3\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 4.
x=\frac{-4±2}{-6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -3.
x=-\frac{2}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±2}{-6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{1}{3}
A törtet (\frac{-2}{-6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{6}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±2}{-6}). ± előjele negatív. 2 kivonása a következőből: -4.
x=1
-6 elosztása a következővel: -6.
x=\frac{1}{3} x=1
Megoldottuk az egyenletet.
x=\frac{1}{3}
A változó (x) értéke nem lehet 1.
x=3x\left(x-1\right)+1
A változó (x) értéke nem lehet 1, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x-1.
x=3x^{2}-3x+1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3x és x-1.
x-3x^{2}=-3x+1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x^{2}.
x-3x^{2}+3x=1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3x.
4x-3x^{2}=1
Összevonjuk a következőket: x és 3x. Az eredmény 4x.
-3x^{2}+4x=1
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-3x^{2}+4x}{-3}=\frac{1}{-3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -3.
x^{2}+\frac{4}{-3}x=\frac{1}{-3}
A(z) -3 értékkel való osztás eltünteti a(z) -3 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{4}{3}x=\frac{1}{-3}
4 elosztása a következővel: -3.
x^{2}-\frac{4}{3}x=-\frac{1}{3}
1 elosztása a következővel: -3.
x^{2}-\frac{4}{3}x+\left(-\frac{2}{3}\right)^{2}=-\frac{1}{3}+\left(-\frac{2}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{4}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{2}{3}. Ezután hozzáadjuk -\frac{2}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{4}{3}x+\frac{4}{9}=-\frac{1}{3}+\frac{4}{9}
A(z) -\frac{2}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{4}{3}x+\frac{4}{9}=\frac{1}{9}
-\frac{1}{3} és \frac{4}{9} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{2}{3}\right)^{2}=\frac{1}{9}
Tényezőkre x^{2}-\frac{4}{3}x+\frac{4}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{2}{3}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{2}{3}=\frac{1}{3} x-\frac{2}{3}=-\frac{1}{3}
Egyszerűsítünk.
x=1 x=\frac{1}{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{2}{3}.
x=\frac{1}{3}
A változó (x) értéke nem lehet 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}