Megoldás a(z) x változóra
x=4
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3x-x\left(x-1\right)=0\times 6\times 3x
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x,3 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 3x.
3x-\left(x^{2}-x\right)=0\times 6\times 3x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x és x-1.
3x-x^{2}-\left(-x\right)=0\times 6\times 3x
x^{2}-x ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
3x-x^{2}+x=0\times 6\times 3x
-x ellentettje x.
4x-x^{2}=0\times 6\times 3x
Összevonjuk a következőket: 3x és x. Az eredmény 4x.
4x-x^{2}=0\times 3x
Összeszorozzuk a következőket: 0 és 6. Az eredmény 0.
4x-x^{2}=0x
Összeszorozzuk a következőket: 0 és 3. Az eredmény 0.
4x-x^{2}=0
Egy adott számot nullával szorozva nullát kapunk.
x\left(4-x\right)=0
Kiemeljük a következőt: x.
x=0 x=4
Az egyenlet megoldásainak megoldásához x=0 és 4-x=0.
x=4
A változó (x) értéke nem lehet 0.
3x-x\left(x-1\right)=0\times 6\times 3x
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x,3 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 3x.
3x-\left(x^{2}-x\right)=0\times 6\times 3x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x és x-1.
3x-x^{2}-\left(-x\right)=0\times 6\times 3x
x^{2}-x ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
3x-x^{2}+x=0\times 6\times 3x
-x ellentettje x.
4x-x^{2}=0\times 6\times 3x
Összevonjuk a következőket: 3x és x. Az eredmény 4x.
4x-x^{2}=0\times 3x
Összeszorozzuk a következőket: 0 és 6. Az eredmény 0.
4x-x^{2}=0x
Összeszorozzuk a következőket: 0 és 3. Az eredmény 0.
4x-x^{2}=0
Egy adott számot nullával szorozva nullát kapunk.
-x^{2}+4x=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-4±\sqrt{4^{2}}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 4 értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-4±4}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 4^{2}.
x=\frac{-4±4}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{0}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±4}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -4 és 4.
x=0
0 elosztása a következővel: -2.
x=-\frac{8}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±4}{-2}). ± előjele negatív. 4 kivonása a következőből: -4.
x=4
-8 elosztása a következővel: -2.
x=0 x=4
Megoldottuk az egyenletet.
x=4
A változó (x) értéke nem lehet 0.
3x-x\left(x-1\right)=0\times 6\times 3x
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x,3 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 3x.
3x-\left(x^{2}-x\right)=0\times 6\times 3x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x és x-1.
3x-x^{2}-\left(-x\right)=0\times 6\times 3x
x^{2}-x ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
3x-x^{2}+x=0\times 6\times 3x
-x ellentettje x.
4x-x^{2}=0\times 6\times 3x
Összevonjuk a következőket: 3x és x. Az eredmény 4x.
4x-x^{2}=0\times 3x
Összeszorozzuk a következőket: 0 és 6. Az eredmény 0.
4x-x^{2}=0x
Összeszorozzuk a következőket: 0 és 3. Az eredmény 0.
4x-x^{2}=0
Egy adott számot nullával szorozva nullát kapunk.
-x^{2}+4x=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}+4x}{-1}=\frac{0}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\frac{4}{-1}x=\frac{0}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}-4x=\frac{0}{-1}
4 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-4x=0
0 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-4x+\left(-2\right)^{2}=\left(-2\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -2. Ezután hozzáadjuk -2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-4x+4=4
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
\left(x-2\right)^{2}=4
A(z) x^{2}-4x+4 kifejezést szorzattá alakítjuk. Általánosságban, ha x^{2}+bx+c teljes négyzet, akkor mindig szorzattá alakítható az \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} formában.
\sqrt{\left(x-2\right)^{2}}=\sqrt{4}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-2=2 x-2=-2
Egyszerűsítünk.
x=4 x=0
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 2.
x=4
A változó (x) értéke nem lehet 0.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}