Megoldás a(z) x változóra
x = -\frac{8}{3} = -2\frac{2}{3} \approx -2,666666667
x=3
Grafikon
Teszt
Polynomial
\frac { x } { x ^ { 2 } - 2 x } - \frac { 5 } { 3 x ^ { 2 } - 12 } = \frac { 2 } { x }
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(3x+6\right)x-x\times 5=\left(3x^{2}-12\right)\times 2
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,0,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x^{2}-2x,3x^{2}-12,x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 3x\left(x-2\right)\left(x+2\right).
3x^{2}+6x-x\times 5=\left(3x^{2}-12\right)\times 2
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3x+6 és x.
3x^{2}+6x-x\times 5=6x^{2}-24
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3x^{2}-12 és 2.
3x^{2}+6x-x\times 5-6x^{2}=-24
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6x^{2}.
-3x^{2}+6x-x\times 5=-24
Összevonjuk a következőket: 3x^{2} és -6x^{2}. Az eredmény -3x^{2}.
-3x^{2}+6x-x\times 5+24=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 24.
-3x^{2}+6x-5x+24=0
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 5. Az eredmény -5.
-3x^{2}+x+24=0
Összevonjuk a következőket: 6x és -5x. Az eredmény x.
a+b=1 ab=-3\times 24=-72
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -3x^{2}+ax+bx+24 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,72 -2,36 -3,24 -4,18 -6,12 -8,9
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -72.
-1+72=71 -2+36=34 -3+24=21 -4+18=14 -6+12=6 -8+9=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=9 b=-8
A megoldás az a pár, amelynek összege 1.
\left(-3x^{2}+9x\right)+\left(-8x+24\right)
Átírjuk az értéket (-3x^{2}+x+24) \left(-3x^{2}+9x\right)+\left(-8x+24\right) alakban.
3x\left(-x+3\right)+8\left(-x+3\right)
A 3x a második csoportban lévő első és 8 faktort.
\left(-x+3\right)\left(3x+8\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x+3 általános kifejezést a zárójelből.
x=3 x=-\frac{8}{3}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a -x+3=0 és a 3x+8=0.
\left(3x+6\right)x-x\times 5=\left(3x^{2}-12\right)\times 2
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,0,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x^{2}-2x,3x^{2}-12,x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 3x\left(x-2\right)\left(x+2\right).
3x^{2}+6x-x\times 5=\left(3x^{2}-12\right)\times 2
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3x+6 és x.
3x^{2}+6x-x\times 5=6x^{2}-24
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3x^{2}-12 és 2.
3x^{2}+6x-x\times 5-6x^{2}=-24
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6x^{2}.
-3x^{2}+6x-x\times 5=-24
Összevonjuk a következőket: 3x^{2} és -6x^{2}. Az eredmény -3x^{2}.
-3x^{2}+6x-x\times 5+24=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 24.
-3x^{2}+6x-5x+24=0
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 5. Az eredmény -5.
-3x^{2}+x+24=0
Összevonjuk a következőket: 6x és -5x. Az eredmény x.
x=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\left(-3\right)\times 24}}{2\left(-3\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -3 értéket a-ba, a(z) 1 értéket b-be és a(z) 24 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-1±\sqrt{1-4\left(-3\right)\times 24}}{2\left(-3\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x=\frac{-1±\sqrt{1+12\times 24}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -3.
x=\frac{-1±\sqrt{1+288}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 12 és 24.
x=\frac{-1±\sqrt{289}}{2\left(-3\right)}
Összeadjuk a következőket: 1 és 288.
x=\frac{-1±17}{2\left(-3\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 289.
x=\frac{-1±17}{-6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -3.
x=\frac{16}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±17}{-6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és 17.
x=-\frac{8}{3}
A törtet (\frac{16}{-6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{18}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±17}{-6}). ± előjele negatív. 17 kivonása a következőből: -1.
x=3
-18 elosztása a következővel: -6.
x=-\frac{8}{3} x=3
Megoldottuk az egyenletet.
\left(3x+6\right)x-x\times 5=\left(3x^{2}-12\right)\times 2
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,0,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x^{2}-2x,3x^{2}-12,x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 3x\left(x-2\right)\left(x+2\right).
3x^{2}+6x-x\times 5=\left(3x^{2}-12\right)\times 2
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3x+6 és x.
3x^{2}+6x-x\times 5=6x^{2}-24
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3x^{2}-12 és 2.
3x^{2}+6x-x\times 5-6x^{2}=-24
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6x^{2}.
-3x^{2}+6x-x\times 5=-24
Összevonjuk a következőket: 3x^{2} és -6x^{2}. Az eredmény -3x^{2}.
-3x^{2}+6x-5x=-24
Összeszorozzuk a következőket: -1 és 5. Az eredmény -5.
-3x^{2}+x=-24
Összevonjuk a következőket: 6x és -5x. Az eredmény x.
\frac{-3x^{2}+x}{-3}=-\frac{24}{-3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -3.
x^{2}+\frac{1}{-3}x=-\frac{24}{-3}
A(z) -3 értékkel való osztás eltünteti a(z) -3 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{1}{3}x=-\frac{24}{-3}
1 elosztása a következővel: -3.
x^{2}-\frac{1}{3}x=8
-24 elosztása a következővel: -3.
x^{2}-\frac{1}{3}x+\left(-\frac{1}{6}\right)^{2}=8+\left(-\frac{1}{6}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{1}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{6}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{6} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{1}{3}x+\frac{1}{36}=8+\frac{1}{36}
A(z) -\frac{1}{6} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{1}{3}x+\frac{1}{36}=\frac{289}{36}
Összeadjuk a következőket: 8 és \frac{1}{36}.
\left(x-\frac{1}{6}\right)^{2}=\frac{289}{36}
Tényezőkre x^{2}-\frac{1}{3}x+\frac{1}{36}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{6}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{289}{36}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{6}=\frac{17}{6} x-\frac{1}{6}=-\frac{17}{6}
Egyszerűsítünk.
x=3 x=-\frac{8}{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{6}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}