Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{15}{2} = 7\frac{1}{2} = 7,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(x-3\right)x=\left(x+3\right)\times 6+27-x^{2}
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -3,3. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+3,x-3,9-x^{2} legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-3\right)\left(x+3\right).
x^{2}-3x=\left(x+3\right)\times 6+27-x^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-3 és x.
x^{2}-3x=6x+18+27-x^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+3 és 6.
x^{2}-3x=6x+45-x^{2}
Összeadjuk a következőket: 18 és 27. Az eredmény 45.
x^{2}-3x-6x=45-x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6x.
x^{2}-9x=45-x^{2}
Összevonjuk a következőket: -3x és -6x. Az eredmény -9x.
x^{2}-9x-45=-x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 45.
x^{2}-9x-45+x^{2}=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: x^{2}.
2x^{2}-9x-45=0
Összevonjuk a következőket: x^{2} és x^{2}. Az eredmény 2x^{2}.
a+b=-9 ab=2\left(-45\right)=-90
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 2x^{2}+ax+bx-45 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-90 2,-45 3,-30 5,-18 6,-15 9,-10
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -90.
1-90=-89 2-45=-43 3-30=-27 5-18=-13 6-15=-9 9-10=-1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-15 b=6
A megoldás az a pár, amelynek összege -9.
\left(2x^{2}-15x\right)+\left(6x-45\right)
Átírjuk az értéket (2x^{2}-9x-45) \left(2x^{2}-15x\right)+\left(6x-45\right) alakban.
x\left(2x-15\right)+3\left(2x-15\right)
A x a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(2x-15\right)\left(x+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2x-15 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{15}{2} x=-3
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 2x-15=0 és a x+3=0.
x=\frac{15}{2}
A változó (x) értéke nem lehet -3.
\left(x-3\right)x=\left(x+3\right)\times 6+27-x^{2}
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -3,3. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+3,x-3,9-x^{2} legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-3\right)\left(x+3\right).
x^{2}-3x=\left(x+3\right)\times 6+27-x^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-3 és x.
x^{2}-3x=6x+18+27-x^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+3 és 6.
x^{2}-3x=6x+45-x^{2}
Összeadjuk a következőket: 18 és 27. Az eredmény 45.
x^{2}-3x-6x=45-x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6x.
x^{2}-9x=45-x^{2}
Összevonjuk a következőket: -3x és -6x. Az eredmény -9x.
x^{2}-9x-45=-x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 45.
x^{2}-9x-45+x^{2}=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: x^{2}.
2x^{2}-9x-45=0
Összevonjuk a következőket: x^{2} és x^{2}. Az eredmény 2x^{2}.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{\left(-9\right)^{2}-4\times 2\left(-45\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -9 értéket b-be és a(z) -45 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81-4\times 2\left(-45\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -9.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81-8\left(-45\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81+360}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -45.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{441}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 81 és 360.
x=\frac{-\left(-9\right)±21}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 441.
x=\frac{9±21}{2\times 2}
-9 ellentettje 9.
x=\frac{9±21}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{30}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{9±21}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 9 és 21.
x=\frac{15}{2}
A törtet (\frac{30}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{12}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{9±21}{4}). ± előjele negatív. 21 kivonása a következőből: 9.
x=-3
-12 elosztása a következővel: 4.
x=\frac{15}{2} x=-3
Megoldottuk az egyenletet.
x=\frac{15}{2}
A változó (x) értéke nem lehet -3.
\left(x-3\right)x=\left(x+3\right)\times 6+27-x^{2}
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -3,3. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+3,x-3,9-x^{2} legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(x-3\right)\left(x+3\right).
x^{2}-3x=\left(x+3\right)\times 6+27-x^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-3 és x.
x^{2}-3x=6x+18+27-x^{2}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+3 és 6.
x^{2}-3x=6x+45-x^{2}
Összeadjuk a következőket: 18 és 27. Az eredmény 45.
x^{2}-3x-6x=45-x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6x.
x^{2}-9x=45-x^{2}
Összevonjuk a következőket: -3x és -6x. Az eredmény -9x.
x^{2}-9x+x^{2}=45
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: x^{2}.
2x^{2}-9x=45
Összevonjuk a következőket: x^{2} és x^{2}. Az eredmény 2x^{2}.
\frac{2x^{2}-9x}{2}=\frac{45}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}-\frac{9}{2}x=\frac{45}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{9}{2}x+\left(-\frac{9}{4}\right)^{2}=\frac{45}{2}+\left(-\frac{9}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{9}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{9}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{9}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{9}{2}x+\frac{81}{16}=\frac{45}{2}+\frac{81}{16}
A(z) -\frac{9}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{9}{2}x+\frac{81}{16}=\frac{441}{16}
\frac{45}{2} és \frac{81}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{9}{4}\right)^{2}=\frac{441}{16}
Tényezőkre x^{2}-\frac{9}{2}x+\frac{81}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{9}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{441}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{9}{4}=\frac{21}{4} x-\frac{9}{4}=-\frac{21}{4}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{15}{2} x=-3
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{9}{4}.
x=\frac{15}{2}
A változó (x) értéke nem lehet -3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}