Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{65}}{20}-\frac{1}{4}\approx 0,153112887
x=-\frac{\sqrt{65}}{20}-\frac{1}{4}\approx -0,653112887
Grafikon
Teszt
Quadratic Equation
5 ehhez hasonló probléma:
\frac { x } { 2 x + 1 } + \frac { 2 } { 1 - 2 x } = 3
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(2x-1\right)x+\left(-1-2x\right)\times 2=3\left(2x-1\right)\left(2x+1\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -\frac{1}{2},\frac{1}{2}. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 2x+1,1-2x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(2x-1\right)\left(2x+1\right).
2x^{2}-x+\left(-1-2x\right)\times 2=3\left(2x-1\right)\left(2x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2x-1 és x.
2x^{2}-x-2-4x=3\left(2x-1\right)\left(2x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -1-2x és 2.
2x^{2}-5x-2=3\left(2x-1\right)\left(2x+1\right)
Összevonjuk a következőket: -x és -4x. Az eredmény -5x.
2x^{2}-5x-2=\left(6x-3\right)\left(2x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3 és 2x-1.
2x^{2}-5x-2=12x^{2}-3
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (6x-3 és 2x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
2x^{2}-5x-2-12x^{2}=-3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 12x^{2}.
-10x^{2}-5x-2=-3
Összevonjuk a következőket: 2x^{2} és -12x^{2}. Az eredmény -10x^{2}.
-10x^{2}-5x-2+3=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3.
-10x^{2}-5x+1=0
Összeadjuk a következőket: -2 és 3. Az eredmény 1.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{\left(-5\right)^{2}-4\left(-10\right)}}{2\left(-10\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -10 értéket a-ba, a(z) -5 értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25-4\left(-10\right)}}{2\left(-10\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -5.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25+40}}{2\left(-10\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -10.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{65}}{2\left(-10\right)}
Összeadjuk a következőket: 25 és 40.
x=\frac{5±\sqrt{65}}{2\left(-10\right)}
-5 ellentettje 5.
x=\frac{5±\sqrt{65}}{-20}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -10.
x=\frac{\sqrt{65}+5}{-20}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{5±\sqrt{65}}{-20}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 5 és \sqrt{65}.
x=-\frac{\sqrt{65}}{20}-\frac{1}{4}
5+\sqrt{65} elosztása a következővel: -20.
x=\frac{5-\sqrt{65}}{-20}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{5±\sqrt{65}}{-20}). ± előjele negatív. \sqrt{65} kivonása a következőből: 5.
x=\frac{\sqrt{65}}{20}-\frac{1}{4}
5-\sqrt{65} elosztása a következővel: -20.
x=-\frac{\sqrt{65}}{20}-\frac{1}{4} x=\frac{\sqrt{65}}{20}-\frac{1}{4}
Megoldottuk az egyenletet.
\left(2x-1\right)x+\left(-1-2x\right)\times 2=3\left(2x-1\right)\left(2x+1\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -\frac{1}{2},\frac{1}{2}. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 2x+1,1-2x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(2x-1\right)\left(2x+1\right).
2x^{2}-x+\left(-1-2x\right)\times 2=3\left(2x-1\right)\left(2x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2x-1 és x.
2x^{2}-x-2-4x=3\left(2x-1\right)\left(2x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -1-2x és 2.
2x^{2}-5x-2=3\left(2x-1\right)\left(2x+1\right)
Összevonjuk a következőket: -x és -4x. Az eredmény -5x.
2x^{2}-5x-2=\left(6x-3\right)\left(2x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3 és 2x-1.
2x^{2}-5x-2=12x^{2}-3
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (6x-3 és 2x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
2x^{2}-5x-2-12x^{2}=-3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 12x^{2}.
-10x^{2}-5x-2=-3
Összevonjuk a következőket: 2x^{2} és -12x^{2}. Az eredmény -10x^{2}.
-10x^{2}-5x=-3+2
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2.
-10x^{2}-5x=-1
Összeadjuk a következőket: -3 és 2. Az eredmény -1.
\frac{-10x^{2}-5x}{-10}=-\frac{1}{-10}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -10.
x^{2}+\left(-\frac{5}{-10}\right)x=-\frac{1}{-10}
A(z) -10 értékkel való osztás eltünteti a(z) -10 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{1}{2}x=-\frac{1}{-10}
A törtet (\frac{-5}{-10}) leegyszerűsítjük 5 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{1}{2}x=\frac{1}{10}
-1 elosztása a következővel: -10.
x^{2}+\frac{1}{2}x+\left(\frac{1}{4}\right)^{2}=\frac{1}{10}+\left(\frac{1}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{1}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{4}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}=\frac{1}{10}+\frac{1}{16}
A(z) \frac{1}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}=\frac{13}{80}
\frac{1}{10} és \frac{1}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{1}{4}\right)^{2}=\frac{13}{80}
Tényezőkre x^{2}+\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{13}{80}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{4}=\frac{\sqrt{65}}{20} x+\frac{1}{4}=-\frac{\sqrt{65}}{20}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{65}}{20}-\frac{1}{4} x=-\frac{\sqrt{65}}{20}-\frac{1}{4}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}