Megoldás a(z) k változóra (complex solution)
k=\frac{2}{3}-\frac{4}{3x}
x\neq \frac{4}{5}\text{ and }x\neq 0\text{ and }x\neq -4\text{ and }x\neq -1
Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\frac{4}{2-3k}
k\neq \frac{2}{3}\text{ and }k\neq -1\text{ and }k\neq 1\text{ and }k\neq 2
Megoldás a(z) k változóra
k=\frac{2}{3}-\frac{4}{3x}
x\neq -4\text{ and }x\neq 0\text{ and }x\neq \frac{4}{5}\text{ and }x\neq -1
Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{4}{2-3k}
k\neq \frac{2}{3}\text{ and }k\neq 2\text{ and }|k|\neq 1
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(k-2\right)x+\left(2k-2\right)\left(1-2x\right)=2k+2
A változó (k) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,1,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 2k^{2}-2,k^{2}-k-2,k^{2}-3k+2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 2\left(k-2\right)\left(k-1\right)\left(k+1\right).
kx-2x+\left(2k-2\right)\left(1-2x\right)=2k+2
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: k-2 és x.
kx-2x+2k-4xk-2+4x=2k+2
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2k-2 és 1-2x.
-3kx-2x+2k-2+4x=2k+2
Összevonjuk a következőket: kx és -4xk. Az eredmény -3kx.
-3kx+2x+2k-2=2k+2
Összevonjuk a következőket: -2x és 4x. Az eredmény 2x.
-3kx+2x+2k-2-2k=2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2k.
-3kx+2x-2=2
Összevonjuk a következőket: 2k és -2k. Az eredmény 0.
-3kx-2=2-2x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x.
-3kx=2-2x+2
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2.
-3kx=4-2x
Összeadjuk a következőket: 2 és 2. Az eredmény 4.
\left(-3x\right)k=4-2x
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{\left(-3x\right)k}{-3x}=\frac{4-2x}{-3x}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -3x.
k=\frac{4-2x}{-3x}
A(z) -3x értékkel való osztás eltünteti a(z) -3x értékkel való szorzást.
k=\frac{2}{3}-\frac{4}{3x}
4-2x elosztása a következővel: -3x.
k=\frac{2}{3}-\frac{4}{3x}\text{, }k\neq -1\text{ and }k\neq 1\text{ and }k\neq 2
A változó (k) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,1,2.
\left(k-2\right)x+\left(2k-2\right)\left(1-2x\right)=2k+2
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 2k^{2}-2,k^{2}-k-2,k^{2}-3k+2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 2\left(k-2\right)\left(k-1\right)\left(k+1\right).
kx-2x+\left(2k-2\right)\left(1-2x\right)=2k+2
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: k-2 és x.
kx-2x+2k-4kx-2+4x=2k+2
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2k-2 és 1-2x.
-3kx-2x+2k-2+4x=2k+2
Összevonjuk a következőket: kx és -4kx. Az eredmény -3kx.
-3kx+2x+2k-2=2k+2
Összevonjuk a következőket: -2x és 4x. Az eredmény 2x.
-3kx+2x-2=2k+2-2k
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2k.
-3kx+2x-2=2
Összevonjuk a következőket: 2k és -2k. Az eredmény 0.
-3kx+2x=2+2
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2.
-3kx+2x=4
Összeadjuk a következőket: 2 és 2. Az eredmény 4.
\left(-3k+2\right)x=4
Összevonunk minden tagot, amelyben szerepel x.
\left(2-3k\right)x=4
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{\left(2-3k\right)x}{2-3k}=\frac{4}{2-3k}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2-3k.
x=\frac{4}{2-3k}
A(z) 2-3k értékkel való osztás eltünteti a(z) 2-3k értékkel való szorzást.
\left(k-2\right)x+\left(2k-2\right)\left(1-2x\right)=2k+2
A változó (k) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,1,2. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 2k^{2}-2,k^{2}-k-2,k^{2}-3k+2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 2\left(k-2\right)\left(k-1\right)\left(k+1\right).
kx-2x+\left(2k-2\right)\left(1-2x\right)=2k+2
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: k-2 és x.
kx-2x+2k-4xk-2+4x=2k+2
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2k-2 és 1-2x.
-3kx-2x+2k-2+4x=2k+2
Összevonjuk a következőket: kx és -4xk. Az eredmény -3kx.
-3kx+2x+2k-2=2k+2
Összevonjuk a következőket: -2x és 4x. Az eredmény 2x.
-3kx+2x+2k-2-2k=2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2k.
-3kx+2x-2=2
Összevonjuk a következőket: 2k és -2k. Az eredmény 0.
-3kx-2=2-2x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x.
-3kx=2-2x+2
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2.
-3kx=4-2x
Összeadjuk a következőket: 2 és 2. Az eredmény 4.
\left(-3x\right)k=4-2x
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{\left(-3x\right)k}{-3x}=\frac{4-2x}{-3x}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -3x.
k=\frac{4-2x}{-3x}
A(z) -3x értékkel való osztás eltünteti a(z) -3x értékkel való szorzást.
k=\frac{2}{3}-\frac{4}{3x}
4-2x elosztása a következővel: -3x.
k=\frac{2}{3}-\frac{4}{3x}\text{, }k\neq -1\text{ and }k\neq 1\text{ and }k\neq 2
A változó (k) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,1,2.
\left(k-2\right)x+\left(2k-2\right)\left(1-2x\right)=2k+2
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 2k^{2}-2,k^{2}-k-2,k^{2}-3k+2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 2\left(k-2\right)\left(k-1\right)\left(k+1\right).
kx-2x+\left(2k-2\right)\left(1-2x\right)=2k+2
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: k-2 és x.
kx-2x+2k-4kx-2+4x=2k+2
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2k-2 és 1-2x.
-3kx-2x+2k-2+4x=2k+2
Összevonjuk a következőket: kx és -4kx. Az eredmény -3kx.
-3kx+2x+2k-2=2k+2
Összevonjuk a következőket: -2x és 4x. Az eredmény 2x.
-3kx+2x-2=2k+2-2k
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2k.
-3kx+2x-2=2
Összevonjuk a következőket: 2k és -2k. Az eredmény 0.
-3kx+2x=2+2
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2.
-3kx+2x=4
Összeadjuk a következőket: 2 és 2. Az eredmény 4.
\left(-3k+2\right)x=4
Összevonunk minden tagot, amelyben szerepel x.
\left(2-3k\right)x=4
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{\left(2-3k\right)x}{2-3k}=\frac{4}{2-3k}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2-3k.
x=\frac{4}{2-3k}
A(z) 2-3k értékkel való osztás eltünteti a(z) 2-3k értékkel való szorzást.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}