Megoldás a(z) x változóra
x=-4
x=3
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-3x+4=-4\left(x-4\right)
A változó (x) értéke nem lehet 4, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x-4.
x^{2}-3x+4=-4x+16
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -4 és x-4.
x^{2}-3x+4+4x=16
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4x.
x^{2}+x+4=16
Összevonjuk a következőket: -3x és 4x. Az eredmény x.
x^{2}+x+4-16=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 16.
x^{2}+x-12=0
Kivonjuk a(z) 16 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény -12.
a+b=1 ab=-12
Az egyenlet megoldásához x^{2}+x-12 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,12 -2,6 -3,4
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -12.
-1+12=11 -2+6=4 -3+4=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-3 b=4
A megoldás az a pár, amelynek összege 1.
\left(x-3\right)\left(x+4\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=3 x=-4
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-3=0 és a x+4=0.
x^{2}-3x+4=-4\left(x-4\right)
A változó (x) értéke nem lehet 4, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x-4.
x^{2}-3x+4=-4x+16
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -4 és x-4.
x^{2}-3x+4+4x=16
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4x.
x^{2}+x+4=16
Összevonjuk a következőket: -3x és 4x. Az eredmény x.
x^{2}+x+4-16=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 16.
x^{2}+x-12=0
Kivonjuk a(z) 16 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény -12.
a+b=1 ab=1\left(-12\right)=-12
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-12 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,12 -2,6 -3,4
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -12.
-1+12=11 -2+6=4 -3+4=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-3 b=4
A megoldás az a pár, amelynek összege 1.
\left(x^{2}-3x\right)+\left(4x-12\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}+x-12) \left(x^{2}-3x\right)+\left(4x-12\right) alakban.
x\left(x-3\right)+4\left(x-3\right)
A x a második csoportban lévő első és 4 faktort.
\left(x-3\right)\left(x+4\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-3 általános kifejezést a zárójelből.
x=3 x=-4
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-3=0 és a x+4=0.
x^{2}-3x+4=-4\left(x-4\right)
A változó (x) értéke nem lehet 4, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x-4.
x^{2}-3x+4=-4x+16
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -4 és x-4.
x^{2}-3x+4+4x=16
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4x.
x^{2}+x+4=16
Összevonjuk a következőket: -3x és 4x. Az eredmény x.
x^{2}+x+4-16=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 16.
x^{2}+x-12=0
Kivonjuk a(z) 16 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény -12.
x=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\left(-12\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 1 értéket b-be és a(z) -12 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-1±\sqrt{1-4\left(-12\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x=\frac{-1±\sqrt{1+48}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -12.
x=\frac{-1±\sqrt{49}}{2}
Összeadjuk a következőket: 1 és 48.
x=\frac{-1±7}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 49.
x=\frac{6}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±7}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és 7.
x=3
6 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{8}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±7}{2}). ± előjele negatív. 7 kivonása a következőből: -1.
x=-4
-8 elosztása a következővel: 2.
x=3 x=-4
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-3x+4=-4\left(x-4\right)
A változó (x) értéke nem lehet 4, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x-4.
x^{2}-3x+4=-4x+16
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -4 és x-4.
x^{2}-3x+4+4x=16
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4x.
x^{2}+x+4=16
Összevonjuk a következőket: -3x és 4x. Az eredmény x.
x^{2}+x=16-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
x^{2}+x=12
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 16 értéket. Az eredmény 12.
x^{2}+x+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}=12+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+x+\frac{1}{4}=12+\frac{1}{4}
A(z) \frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+x+\frac{1}{4}=\frac{49}{4}
Összeadjuk a következőket: 12 és \frac{1}{4}.
\left(x+\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{49}{4}
Tényezőkre x^{2}+x+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{2}=\frac{7}{2} x+\frac{1}{2}=-\frac{7}{2}
Egyszerűsítünk.
x=3 x=-4
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}