Megoldás a(z) x változóra
x=3\sqrt{2}+6\approx 10,242640687
x=6-3\sqrt{2}\approx 1,757359313
Grafikon
Teszt
Quadratic Equation
5 ehhez hasonló probléma:
\frac { x ^ { 2 } } { 9 } - \frac { 4 } { 3 } x = - 2
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{1}{9}x^{2}-\frac{4}{3}x=-2
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
\frac{1}{9}x^{2}-\frac{4}{3}x-\left(-2\right)=-2-\left(-2\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 2.
\frac{1}{9}x^{2}-\frac{4}{3}x-\left(-2\right)=0
Ha kivonjuk a(z) -2 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{1}{9}x^{2}-\frac{4}{3}x+2=0
-2 kivonása a következőből: 0.
x=\frac{-\left(-\frac{4}{3}\right)±\sqrt{\left(-\frac{4}{3}\right)^{2}-4\times \frac{1}{9}\times 2}}{2\times \frac{1}{9}}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) \frac{1}{9} értéket a-ba, a(z) -\frac{4}{3} értéket b-be és a(z) 2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-\frac{4}{3}\right)±\sqrt{\frac{16}{9}-4\times \frac{1}{9}\times 2}}{2\times \frac{1}{9}}
A(z) -\frac{4}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x=\frac{-\left(-\frac{4}{3}\right)±\sqrt{\frac{16}{9}-\frac{4}{9}\times 2}}{2\times \frac{1}{9}}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és \frac{1}{9}.
x=\frac{-\left(-\frac{4}{3}\right)±\sqrt{\frac{16-8}{9}}}{2\times \frac{1}{9}}
Összeszorozzuk a következőket: -\frac{4}{9} és 2.
x=\frac{-\left(-\frac{4}{3}\right)±\sqrt{\frac{8}{9}}}{2\times \frac{1}{9}}
\frac{16}{9} és -\frac{8}{9} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=\frac{-\left(-\frac{4}{3}\right)±\frac{2\sqrt{2}}{3}}{2\times \frac{1}{9}}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \frac{8}{9}.
x=\frac{\frac{4}{3}±\frac{2\sqrt{2}}{3}}{2\times \frac{1}{9}}
-\frac{4}{3} ellentettje \frac{4}{3}.
x=\frac{\frac{4}{3}±\frac{2\sqrt{2}}{3}}{\frac{2}{9}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és \frac{1}{9}.
x=\frac{2\sqrt{2}+4}{\frac{2}{9}\times 3}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{\frac{4}{3}±\frac{2\sqrt{2}}{3}}{\frac{2}{9}}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: \frac{4}{3} és \frac{2\sqrt{2}}{3}.
x=3\sqrt{2}+6
\frac{4+2\sqrt{2}}{3} elosztása a következővel: \frac{2}{9}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{4+2\sqrt{2}}{3} értéket megszorozzuk a(z) \frac{2}{9} reciprokával.
x=\frac{4-2\sqrt{2}}{\frac{2}{9}\times 3}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{\frac{4}{3}±\frac{2\sqrt{2}}{3}}{\frac{2}{9}}). ± előjele negatív. \frac{2\sqrt{2}}{3} kivonása a következőből: \frac{4}{3}.
x=6-3\sqrt{2}
\frac{4-2\sqrt{2}}{3} elosztása a következővel: \frac{2}{9}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{4-2\sqrt{2}}{3} értéket megszorozzuk a(z) \frac{2}{9} reciprokával.
x=3\sqrt{2}+6 x=6-3\sqrt{2}
Megoldottuk az egyenletet.
\frac{1}{9}x^{2}-\frac{4}{3}x=-2
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{\frac{1}{9}x^{2}-\frac{4}{3}x}{\frac{1}{9}}=-\frac{2}{\frac{1}{9}}
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: 9.
x^{2}+\left(-\frac{\frac{4}{3}}{\frac{1}{9}}\right)x=-\frac{2}{\frac{1}{9}}
A(z) \frac{1}{9} értékkel való osztás eltünteti a(z) \frac{1}{9} értékkel való szorzást.
x^{2}-12x=-\frac{2}{\frac{1}{9}}
-\frac{4}{3} elosztása a következővel: \frac{1}{9}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -\frac{4}{3} értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{9} reciprokával.
x^{2}-12x=-18
-2 elosztása a következővel: \frac{1}{9}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -2 értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{9} reciprokával.
x^{2}-12x+\left(-6\right)^{2}=-18+\left(-6\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -12 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -6. Ezután hozzáadjuk -6 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-12x+36=-18+36
Négyzetre emeljük a következőt: -6.
x^{2}-12x+36=18
Összeadjuk a következőket: -18 és 36.
\left(x-6\right)^{2}=18
Tényezőkre x^{2}-12x+36. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-6\right)^{2}}=\sqrt{18}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-6=3\sqrt{2} x-6=-3\sqrt{2}
Egyszerűsítünk.
x=3\sqrt{2}+6 x=6-3\sqrt{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 6.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}