Megoldás a(z) x változóra
x=-140
x=40
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}+100x-5600=0
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 100.
a+b=100 ab=-5600
Az egyenlet megoldásához x^{2}+100x-5600 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,5600 -2,2800 -4,1400 -5,1120 -7,800 -8,700 -10,560 -14,400 -16,350 -20,280 -25,224 -28,200 -32,175 -35,160 -40,140 -50,112 -56,100 -70,80
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -5600.
-1+5600=5599 -2+2800=2798 -4+1400=1396 -5+1120=1115 -7+800=793 -8+700=692 -10+560=550 -14+400=386 -16+350=334 -20+280=260 -25+224=199 -28+200=172 -32+175=143 -35+160=125 -40+140=100 -50+112=62 -56+100=44 -70+80=10
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-40 b=140
A megoldás az a pár, amelynek összege 100.
\left(x-40\right)\left(x+140\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=40 x=-140
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-40=0 és a x+140=0.
x^{2}+100x-5600=0
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 100.
a+b=100 ab=1\left(-5600\right)=-5600
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-5600 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,5600 -2,2800 -4,1400 -5,1120 -7,800 -8,700 -10,560 -14,400 -16,350 -20,280 -25,224 -28,200 -32,175 -35,160 -40,140 -50,112 -56,100 -70,80
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -5600.
-1+5600=5599 -2+2800=2798 -4+1400=1396 -5+1120=1115 -7+800=793 -8+700=692 -10+560=550 -14+400=386 -16+350=334 -20+280=260 -25+224=199 -28+200=172 -32+175=143 -35+160=125 -40+140=100 -50+112=62 -56+100=44 -70+80=10
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-40 b=140
A megoldás az a pár, amelynek összege 100.
\left(x^{2}-40x\right)+\left(140x-5600\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}+100x-5600) \left(x^{2}-40x\right)+\left(140x-5600\right) alakban.
x\left(x-40\right)+140\left(x-40\right)
A x a második csoportban lévő első és 140 faktort.
\left(x-40\right)\left(x+140\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-40 általános kifejezést a zárójelből.
x=40 x=-140
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-40=0 és a x+140=0.
\frac{1}{100}x^{2}+x-56=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\times \frac{1}{100}\left(-56\right)}}{2\times \frac{1}{100}}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) \frac{1}{100} értéket a-ba, a(z) 1 értéket b-be és a(z) -56 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-1±\sqrt{1-4\times \frac{1}{100}\left(-56\right)}}{2\times \frac{1}{100}}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x=\frac{-1±\sqrt{1-\frac{1}{25}\left(-56\right)}}{2\times \frac{1}{100}}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és \frac{1}{100}.
x=\frac{-1±\sqrt{1+\frac{56}{25}}}{2\times \frac{1}{100}}
Összeszorozzuk a következőket: -\frac{1}{25} és -56.
x=\frac{-1±\sqrt{\frac{81}{25}}}{2\times \frac{1}{100}}
Összeadjuk a következőket: 1 és \frac{56}{25}.
x=\frac{-1±\frac{9}{5}}{2\times \frac{1}{100}}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \frac{81}{25}.
x=\frac{-1±\frac{9}{5}}{\frac{1}{50}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és \frac{1}{100}.
x=\frac{\frac{4}{5}}{\frac{1}{50}}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±\frac{9}{5}}{\frac{1}{50}}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és \frac{9}{5}.
x=40
\frac{4}{5} elosztása a következővel: \frac{1}{50}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{4}{5} értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{50} reciprokával.
x=-\frac{\frac{14}{5}}{\frac{1}{50}}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±\frac{9}{5}}{\frac{1}{50}}). ± előjele negatív. \frac{9}{5} kivonása a következőből: -1.
x=-140
-\frac{14}{5} elosztása a következővel: \frac{1}{50}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -\frac{14}{5} értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{50} reciprokával.
x=40 x=-140
Megoldottuk az egyenletet.
\frac{1}{100}x^{2}+x-56=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{1}{100}x^{2}+x-56-\left(-56\right)=-\left(-56\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 56.
\frac{1}{100}x^{2}+x=-\left(-56\right)
Ha kivonjuk a(z) -56 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{1}{100}x^{2}+x=56
-56 kivonása a következőből: 0.
\frac{\frac{1}{100}x^{2}+x}{\frac{1}{100}}=\frac{56}{\frac{1}{100}}
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: 100.
x^{2}+\frac{1}{\frac{1}{100}}x=\frac{56}{\frac{1}{100}}
A(z) \frac{1}{100} értékkel való osztás eltünteti a(z) \frac{1}{100} értékkel való szorzást.
x^{2}+100x=\frac{56}{\frac{1}{100}}
1 elosztása a következővel: \frac{1}{100}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 1 értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{100} reciprokával.
x^{2}+100x=5600
56 elosztása a következővel: \frac{1}{100}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 56 értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{100} reciprokával.
x^{2}+100x+50^{2}=5600+50^{2}
Elosztjuk a(z) 100 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 50. Ezután hozzáadjuk 50 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+100x+2500=5600+2500
Négyzetre emeljük a következőt: 50.
x^{2}+100x+2500=8100
Összeadjuk a következőket: 5600 és 2500.
\left(x+50\right)^{2}=8100
Tényezőkre x^{2}+100x+2500. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+50\right)^{2}}=\sqrt{8100}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+50=90 x+50=-90
Egyszerűsítünk.
x=40 x=-140
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 50.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}