Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{3}{14}\approx -0,214285714
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}+6x-7=5\left(x-1\right)\left(3x+2\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -\frac{2}{3},1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: \left(x-1\right)\left(3x+2\right).
x^{2}+6x-7=\left(5x-5\right)\left(3x+2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5 és x-1.
x^{2}+6x-7=15x^{2}-5x-10
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (5x-5 és 3x+2), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
x^{2}+6x-7-15x^{2}=-5x-10
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 15x^{2}.
-14x^{2}+6x-7=-5x-10
Összevonjuk a következőket: x^{2} és -15x^{2}. Az eredmény -14x^{2}.
-14x^{2}+6x-7+5x=-10
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 5x.
-14x^{2}+11x-7=-10
Összevonjuk a következőket: 6x és 5x. Az eredmény 11x.
-14x^{2}+11x-7+10=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 10.
-14x^{2}+11x+3=0
Összeadjuk a következőket: -7 és 10. Az eredmény 3.
a+b=11 ab=-14\times 3=-42
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -14x^{2}+ax+bx+3 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,42 -2,21 -3,14 -6,7
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -42.
-1+42=41 -2+21=19 -3+14=11 -6+7=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=14 b=-3
A megoldás az a pár, amelynek összege 11.
\left(-14x^{2}+14x\right)+\left(-3x+3\right)
Átírjuk az értéket (-14x^{2}+11x+3) \left(-14x^{2}+14x\right)+\left(-3x+3\right) alakban.
14x\left(-x+1\right)+3\left(-x+1\right)
A 14x a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(-x+1\right)\left(14x+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x+1 általános kifejezést a zárójelből.
x=1 x=-\frac{3}{14}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a -x+1=0 és a 14x+3=0.
x=-\frac{3}{14}
A változó (x) értéke nem lehet 1.
x^{2}+6x-7=5\left(x-1\right)\left(3x+2\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -\frac{2}{3},1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: \left(x-1\right)\left(3x+2\right).
x^{2}+6x-7=\left(5x-5\right)\left(3x+2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5 és x-1.
x^{2}+6x-7=15x^{2}-5x-10
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (5x-5 és 3x+2), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
x^{2}+6x-7-15x^{2}=-5x-10
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 15x^{2}.
-14x^{2}+6x-7=-5x-10
Összevonjuk a következőket: x^{2} és -15x^{2}. Az eredmény -14x^{2}.
-14x^{2}+6x-7+5x=-10
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 5x.
-14x^{2}+11x-7=-10
Összevonjuk a következőket: 6x és 5x. Az eredmény 11x.
-14x^{2}+11x-7+10=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 10.
-14x^{2}+11x+3=0
Összeadjuk a következőket: -7 és 10. Az eredmény 3.
x=\frac{-11±\sqrt{11^{2}-4\left(-14\right)\times 3}}{2\left(-14\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -14 értéket a-ba, a(z) 11 értéket b-be és a(z) 3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-11±\sqrt{121-4\left(-14\right)\times 3}}{2\left(-14\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 11.
x=\frac{-11±\sqrt{121+56\times 3}}{2\left(-14\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -14.
x=\frac{-11±\sqrt{121+168}}{2\left(-14\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 56 és 3.
x=\frac{-11±\sqrt{289}}{2\left(-14\right)}
Összeadjuk a következőket: 121 és 168.
x=\frac{-11±17}{2\left(-14\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 289.
x=\frac{-11±17}{-28}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -14.
x=\frac{6}{-28}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-11±17}{-28}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -11 és 17.
x=-\frac{3}{14}
A törtet (\frac{6}{-28}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{28}{-28}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-11±17}{-28}). ± előjele negatív. 17 kivonása a következőből: -11.
x=1
-28 elosztása a következővel: -28.
x=-\frac{3}{14} x=1
Megoldottuk az egyenletet.
x=-\frac{3}{14}
A változó (x) értéke nem lehet 1.
x^{2}+6x-7=5\left(x-1\right)\left(3x+2\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -\frac{2}{3},1. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: \left(x-1\right)\left(3x+2\right).
x^{2}+6x-7=\left(5x-5\right)\left(3x+2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5 és x-1.
x^{2}+6x-7=15x^{2}-5x-10
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (5x-5 és 3x+2), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
x^{2}+6x-7-15x^{2}=-5x-10
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 15x^{2}.
-14x^{2}+6x-7=-5x-10
Összevonjuk a következőket: x^{2} és -15x^{2}. Az eredmény -14x^{2}.
-14x^{2}+6x-7+5x=-10
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 5x.
-14x^{2}+11x-7=-10
Összevonjuk a következőket: 6x és 5x. Az eredmény 11x.
-14x^{2}+11x=-10+7
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 7.
-14x^{2}+11x=-3
Összeadjuk a következőket: -10 és 7. Az eredmény -3.
\frac{-14x^{2}+11x}{-14}=-\frac{3}{-14}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -14.
x^{2}+\frac{11}{-14}x=-\frac{3}{-14}
A(z) -14 értékkel való osztás eltünteti a(z) -14 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{11}{14}x=-\frac{3}{-14}
11 elosztása a következővel: -14.
x^{2}-\frac{11}{14}x=\frac{3}{14}
-3 elosztása a következővel: -14.
x^{2}-\frac{11}{14}x+\left(-\frac{11}{28}\right)^{2}=\frac{3}{14}+\left(-\frac{11}{28}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{11}{14} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{11}{28}. Ezután hozzáadjuk -\frac{11}{28} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{11}{14}x+\frac{121}{784}=\frac{3}{14}+\frac{121}{784}
A(z) -\frac{11}{28} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{11}{14}x+\frac{121}{784}=\frac{289}{784}
\frac{3}{14} és \frac{121}{784} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{11}{28}\right)^{2}=\frac{289}{784}
Tényezőkre x^{2}-\frac{11}{14}x+\frac{121}{784}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{11}{28}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{289}{784}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{11}{28}=\frac{17}{28} x-\frac{11}{28}=-\frac{17}{28}
Egyszerűsítünk.
x=1 x=-\frac{3}{14}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{11}{28}.
x=-\frac{3}{14}
A változó (x) értéke nem lehet 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}