Kiértékelés
-\frac{1}{x-y}
Zárójel felbontása
\frac{1}{y-x}
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{\left(1+\frac{1}{y}x\right)\times \frac{1}{x}}{\frac{1}{x}\times \frac{1}{y}\left(x-y\right)\left(-x-y\right)}
Felbontjuk prímtényezőkre a még fel nem bontott kifejezéseket.
\frac{1+\frac{1}{y}x}{\frac{1}{y}\left(x-y\right)\left(-x-y\right)}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: \frac{1}{x}.
\frac{1+\frac{1}{y}x}{-\frac{1}{y}x^{2}+y}
Kibontjuk a kifejezést.
\frac{1+\frac{x}{y}}{-\frac{1}{y}x^{2}+y}
Kifejezzük a hányadost (\frac{1}{y}x) egyetlen törtként.
\frac{\frac{y}{y}+\frac{x}{y}}{-\frac{1}{y}x^{2}+y}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: 1 és \frac{y}{y}.
\frac{\frac{y+x}{y}}{-\frac{1}{y}x^{2}+y}
Mivel \frac{y}{y} és \frac{x}{y} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{\frac{y+x}{y}}{-\frac{x^{2}}{y}+y}
Kifejezzük a hányadost (\frac{1}{y}x^{2}) egyetlen törtként.
\frac{\frac{y+x}{y}}{-\frac{x^{2}}{y}+\frac{yy}{y}}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: y és \frac{y}{y}.
\frac{\frac{y+x}{y}}{\frac{-x^{2}+yy}{y}}
Mivel -\frac{x^{2}}{y} és \frac{yy}{y} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{\frac{y+x}{y}}{\frac{-x^{2}+y^{2}}{y}}
Elvégezzük a képletben (-x^{2}+yy) szereplő szorzásokat.
\frac{\left(y+x\right)y}{y\left(-x^{2}+y^{2}\right)}
\frac{y+x}{y} elosztása a következővel: \frac{-x^{2}+y^{2}}{y}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{y+x}{y} értéket megszorozzuk a(z) \frac{-x^{2}+y^{2}}{y} reciprokával.
\frac{x+y}{-x^{2}+y^{2}}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: y.
\frac{x+y}{\left(x-y\right)\left(-x-y\right)}
Felbontjuk prímtényezőkre a még fel nem bontott kifejezéseket.
\frac{-\left(-x-y\right)}{\left(x-y\right)\left(-x-y\right)}
Eltávolítjuk a mínuszjelet a kifejezésből (y+x).
\frac{-1}{x-y}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: -x-y.
\frac{\left(1+\frac{1}{y}x\right)\times \frac{1}{x}}{\frac{1}{x}\times \frac{1}{y}\left(x-y\right)\left(-x-y\right)}
Felbontjuk prímtényezőkre a még fel nem bontott kifejezéseket.
\frac{1+\frac{1}{y}x}{\frac{1}{y}\left(x-y\right)\left(-x-y\right)}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: \frac{1}{x}.
\frac{1+\frac{1}{y}x}{-\frac{1}{y}x^{2}+y}
Kibontjuk a kifejezést.
\frac{1+\frac{x}{y}}{-\frac{1}{y}x^{2}+y}
Kifejezzük a hányadost (\frac{1}{y}x) egyetlen törtként.
\frac{\frac{y}{y}+\frac{x}{y}}{-\frac{1}{y}x^{2}+y}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: 1 és \frac{y}{y}.
\frac{\frac{y+x}{y}}{-\frac{1}{y}x^{2}+y}
Mivel \frac{y}{y} és \frac{x}{y} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{\frac{y+x}{y}}{-\frac{x^{2}}{y}+y}
Kifejezzük a hányadost (\frac{1}{y}x^{2}) egyetlen törtként.
\frac{\frac{y+x}{y}}{-\frac{x^{2}}{y}+\frac{yy}{y}}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: y és \frac{y}{y}.
\frac{\frac{y+x}{y}}{\frac{-x^{2}+yy}{y}}
Mivel -\frac{x^{2}}{y} és \frac{yy}{y} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{\frac{y+x}{y}}{\frac{-x^{2}+y^{2}}{y}}
Elvégezzük a képletben (-x^{2}+yy) szereplő szorzásokat.
\frac{\left(y+x\right)y}{y\left(-x^{2}+y^{2}\right)}
\frac{y+x}{y} elosztása a következővel: \frac{-x^{2}+y^{2}}{y}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{y+x}{y} értéket megszorozzuk a(z) \frac{-x^{2}+y^{2}}{y} reciprokával.
\frac{x+y}{-x^{2}+y^{2}}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: y.
\frac{x+y}{\left(x-y\right)\left(-x-y\right)}
Felbontjuk prímtényezőkre a még fel nem bontott kifejezéseket.
\frac{-\left(-x-y\right)}{\left(x-y\right)\left(-x-y\right)}
Eltávolítjuk a mínuszjelet a kifejezésből (y+x).
\frac{-1}{x-y}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: -x-y.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}