Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{45}{2} = 22\frac{1}{2} = 22,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
6\left(x+3\right)+2=4\left(2x-4\right)-9
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 2,6,3,4 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 12.
6x+18+2=4\left(2x-4\right)-9
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 6 és x+3.
6x+20=4\left(2x-4\right)-9
Összeadjuk a következőket: 18 és 2. Az eredmény 20.
6x+20=8x-16-9
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 4 és 2x-4.
6x+20=8x-25
Kivonjuk a(z) 9 értékből a(z) -16 értéket. Az eredmény -25.
6x+20-8x=-25
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8x.
-2x+20=-25
Összevonjuk a következőket: 6x és -8x. Az eredmény -2x.
-2x=-25-20
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 20.
-2x=-45
Kivonjuk a(z) 20 értékből a(z) -25 értéket. Az eredmény -45.
x=\frac{-45}{-2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -2.
x=\frac{45}{2}
A(z) \frac{-45}{-2} egyszerűsíthető \frac{45}{2} alakúvá, ha töröljük a mínuszjelet a számlálóból és a nevezőből.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}