Megoldás a(z) x változóra
x=6
x=-6
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x+16=\left(x-4\right)x+\left(x-4\right)\times 5
A változó (x) értéke nem lehet 4, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x-4.
x+16=x^{2}-4x+\left(x-4\right)\times 5
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-4 és x.
x+16=x^{2}-4x+5x-20
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-4 és 5.
x+16=x^{2}+x-20
Összevonjuk a következőket: -4x és 5x. Az eredmény x.
x+16-x^{2}=x-20
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
x+16-x^{2}-x=-20
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.
16-x^{2}=-20
Összevonjuk a következőket: x és -x. Az eredmény 0.
-x^{2}=-20-16
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 16.
-x^{2}=-36
Kivonjuk a(z) 16 értékből a(z) -20 értéket. Az eredmény -36.
x^{2}=\frac{-36}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}=36
A(z) \frac{-36}{-1} egyszerűsíthető 36 alakúvá, ha töröljük a mínuszjelet a számlálóból és a nevezőből.
x=6 x=-6
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+16=\left(x-4\right)x+\left(x-4\right)\times 5
A változó (x) értéke nem lehet 4, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x-4.
x+16=x^{2}-4x+\left(x-4\right)\times 5
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-4 és x.
x+16=x^{2}-4x+5x-20
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x-4 és 5.
x+16=x^{2}+x-20
Összevonjuk a következőket: -4x és 5x. Az eredmény x.
x+16-x^{2}=x-20
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
x+16-x^{2}-x=-20
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x.
16-x^{2}=-20
Összevonjuk a következőket: x és -x. Az eredmény 0.
16-x^{2}+20=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 20.
36-x^{2}=0
Összeadjuk a következőket: 16 és 20. Az eredmény 36.
-x^{2}+36=0
Az ilyen másodfokú egyenletek, amelyekben van x^{2}-es tag, de nincs x-es tag, szintén megoldhatók a \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a} megoldóképlettel, miután kanonikus alakra hoztuk őket: ax^{2}+bx+c=0.
x=\frac{0±\sqrt{0^{2}-4\left(-1\right)\times 36}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) 36 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{0±\sqrt{-4\left(-1\right)\times 36}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 0.
x=\frac{0±\sqrt{4\times 36}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{0±\sqrt{144}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 36.
x=\frac{0±12}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 144.
x=\frac{0±12}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=-6
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±12}{-2}). ± előjele pozitív. 12 elosztása a következővel: -2.
x=6
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±12}{-2}). ± előjele negatív. -12 elosztása a következővel: -2.
x=-6 x=6
Megoldottuk az egyenletet.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}