Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\frac{7+\sqrt{119}i}{12}\approx 0,583333333+0,909059343i
x=\frac{-\sqrt{119}i+7}{12}\approx 0,583333333-0,909059343i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4\left(x+1\right)=4\left(3x-1\right)-\left(3x-1\right)\left(2x+1\right)
A változó (x) értéke nem lehet \frac{1}{3}, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 3x-1,4 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 4\left(3x-1\right).
4x+4=4\left(3x-1\right)-\left(3x-1\right)\left(2x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 4 és x+1.
4x+4=12x-4-\left(3x-1\right)\left(2x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 4 és 3x-1.
4x+4=12x-4-\left(6x^{2}+x-1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (3x-1 és 2x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
4x+4=12x-4-6x^{2}-x+1
6x^{2}+x-1 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
4x+4=11x-4-6x^{2}+1
Összevonjuk a következőket: 12x és -x. Az eredmény 11x.
4x+4=11x-3-6x^{2}
Összeadjuk a következőket: -4 és 1. Az eredmény -3.
4x+4-11x=-3-6x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 11x.
-7x+4=-3-6x^{2}
Összevonjuk a következőket: 4x és -11x. Az eredmény -7x.
-7x+4-\left(-3\right)=-6x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: -3.
-7x+4+3=-6x^{2}
-3 ellentettje 3.
-7x+4+3+6x^{2}=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 6x^{2}.
-7x+7+6x^{2}=0
Összeadjuk a következőket: 4 és 3. Az eredmény 7.
6x^{2}-7x+7=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{\left(-7\right)^{2}-4\times 6\times 7}}{2\times 6}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 6 értéket a-ba, a(z) -7 értéket b-be és a(z) 7 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49-4\times 6\times 7}}{2\times 6}
Négyzetre emeljük a következőt: -7.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49-24\times 7}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49-168}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -24 és 7.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{-119}}{2\times 6}
Összeadjuk a következőket: 49 és -168.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{119}i}{2\times 6}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -119.
x=\frac{7±\sqrt{119}i}{2\times 6}
-7 ellentettje 7.
x=\frac{7±\sqrt{119}i}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6.
x=\frac{7+\sqrt{119}i}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{7±\sqrt{119}i}{12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 7 és i\sqrt{119}.
x=\frac{-\sqrt{119}i+7}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{7±\sqrt{119}i}{12}). ± előjele negatív. i\sqrt{119} kivonása a következőből: 7.
x=\frac{7+\sqrt{119}i}{12} x=\frac{-\sqrt{119}i+7}{12}
Megoldottuk az egyenletet.
4\left(x+1\right)=4\left(3x-1\right)-\left(3x-1\right)\left(2x+1\right)
A változó (x) értéke nem lehet \frac{1}{3}, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 3x-1,4 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 4\left(3x-1\right).
4x+4=4\left(3x-1\right)-\left(3x-1\right)\left(2x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 4 és x+1.
4x+4=12x-4-\left(3x-1\right)\left(2x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 4 és 3x-1.
4x+4=12x-4-\left(6x^{2}+x-1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (3x-1 és 2x+1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
4x+4=12x-4-6x^{2}-x+1
6x^{2}+x-1 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
4x+4=11x-4-6x^{2}+1
Összevonjuk a következőket: 12x és -x. Az eredmény 11x.
4x+4=11x-3-6x^{2}
Összeadjuk a következőket: -4 és 1. Az eredmény -3.
4x+4-11x=-3-6x^{2}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 11x.
-7x+4=-3-6x^{2}
Összevonjuk a következőket: 4x és -11x. Az eredmény -7x.
-7x+4+6x^{2}=-3
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 6x^{2}.
-7x+6x^{2}=-3-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
-7x+6x^{2}=-7
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) -3 értéket. Az eredmény -7.
6x^{2}-7x=-7
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{6x^{2}-7x}{6}=-\frac{7}{6}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 6.
x^{2}-\frac{7}{6}x=-\frac{7}{6}
A(z) 6 értékkel való osztás eltünteti a(z) 6 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{7}{6}x+\left(-\frac{7}{12}\right)^{2}=-\frac{7}{6}+\left(-\frac{7}{12}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{7}{6} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{7}{12}. Ezután hozzáadjuk -\frac{7}{12} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{7}{6}x+\frac{49}{144}=-\frac{7}{6}+\frac{49}{144}
A(z) -\frac{7}{12} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{7}{6}x+\frac{49}{144}=-\frac{119}{144}
-\frac{7}{6} és \frac{49}{144} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{7}{12}\right)^{2}=-\frac{119}{144}
Tényezőkre x^{2}-\frac{7}{6}x+\frac{49}{144}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{7}{12}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{119}{144}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{7}{12}=\frac{\sqrt{119}i}{12} x-\frac{7}{12}=-\frac{\sqrt{119}i}{12}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{7+\sqrt{119}i}{12} x=\frac{-\sqrt{119}i+7}{12}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{7}{12}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}