Megoldás a(z) x változóra
x=\sqrt{13}+3\approx 6,605551275
x=3-\sqrt{13}\approx -0,605551275
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2x\left(x+1\right)=\left(3x+2\right)\left(x-2\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -\frac{2}{3},0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 3x+2,2x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 2x\left(3x+2\right).
2x^{2}+2x=\left(3x+2\right)\left(x-2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2x és x+1.
2x^{2}+2x=3x^{2}-4x-4
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (3x+2 és x-2), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
2x^{2}+2x-3x^{2}=-4x-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x^{2}.
-x^{2}+2x=-4x-4
Összevonjuk a következőket: 2x^{2} és -3x^{2}. Az eredmény -x^{2}.
-x^{2}+2x+4x=-4
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4x.
-x^{2}+6x=-4
Összevonjuk a következőket: 2x és 4x. Az eredmény 6x.
-x^{2}+6x+4=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4.
x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\left(-1\right)\times 4}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) 4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-6±\sqrt{36-4\left(-1\right)\times 4}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
x=\frac{-6±\sqrt{36+4\times 4}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-6±\sqrt{36+16}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 4.
x=\frac{-6±\sqrt{52}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 36 és 16.
x=\frac{-6±2\sqrt{13}}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 52.
x=\frac{-6±2\sqrt{13}}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{2\sqrt{13}-6}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±2\sqrt{13}}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 2\sqrt{13}.
x=3-\sqrt{13}
-6+2\sqrt{13} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{-2\sqrt{13}-6}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±2\sqrt{13}}{-2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{13} kivonása a következőből: -6.
x=\sqrt{13}+3
-6-2\sqrt{13} elosztása a következővel: -2.
x=3-\sqrt{13} x=\sqrt{13}+3
Megoldottuk az egyenletet.
2x\left(x+1\right)=\left(3x+2\right)\left(x-2\right)
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -\frac{2}{3},0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 3x+2,2x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 2x\left(3x+2\right).
2x^{2}+2x=\left(3x+2\right)\left(x-2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2x és x+1.
2x^{2}+2x=3x^{2}-4x-4
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (3x+2 és x-2), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
2x^{2}+2x-3x^{2}=-4x-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3x^{2}.
-x^{2}+2x=-4x-4
Összevonjuk a következőket: 2x^{2} és -3x^{2}. Az eredmény -x^{2}.
-x^{2}+2x+4x=-4
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4x.
-x^{2}+6x=-4
Összevonjuk a következőket: 2x és 4x. Az eredmény 6x.
\frac{-x^{2}+6x}{-1}=-\frac{4}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\frac{6}{-1}x=-\frac{4}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}-6x=-\frac{4}{-1}
6 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-6x=4
-4 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-6x+\left(-3\right)^{2}=4+\left(-3\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -3. Ezután hozzáadjuk -3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-6x+9=4+9
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
x^{2}-6x+9=13
Összeadjuk a következőket: 4 és 9.
\left(x-3\right)^{2}=13
Tényezőkre x^{2}-6x+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-3\right)^{2}}=\sqrt{13}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-3=\sqrt{13} x-3=-\sqrt{13}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{13}+3 x=3-\sqrt{13}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}