Megoldás a(z) x, y változóra
x=13
y=7
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{1}{2}\left(x+1\right)+\frac{1}{3}\left(y-1\right)=9,\frac{1}{3}\left(x-1\right)+\frac{1}{2}\left(y+1\right)=8
Egy két egyenletből álló egyenletrendszer helyettesítéssel történő megoldásához először kifejezzük az egyik egyenletből az egyik változót. Ezután az eredményt behelyettesítjük ezen változó helyére a másik egyenletben.
\frac{1}{2}\left(x+1\right)+\frac{1}{3}\left(y-1\right)=9
Az egyik egyenletből kifejezzük a(z) x változót úgy, hogy a(z) x változót elkülönítjük az egyenlőségjel bal oldalára.
\frac{1}{2}x+\frac{1}{2}+\frac{1}{3}\left(y-1\right)=9
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{2} és x+1.
\frac{1}{2}x+\frac{1}{2}+\frac{1}{3}y-\frac{1}{3}=9
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{3} és y-1.
\frac{1}{2}x+\frac{1}{3}y+\frac{1}{6}=9
\frac{1}{2} és -\frac{1}{3} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\frac{1}{2}x+\frac{1}{3}y=\frac{53}{6}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{6}.
\frac{1}{2}x=-\frac{1}{3}y+\frac{53}{6}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{y}{3}.
x=2\left(-\frac{1}{3}y+\frac{53}{6}\right)
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: 2.
x=-\frac{2}{3}y+\frac{53}{3}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -\frac{y}{3}+\frac{53}{6}.
\frac{1}{3}\left(-\frac{2}{3}y+\frac{53}{3}-1\right)+\frac{1}{2}\left(y+1\right)=8
Behelyettesítjük a(z) \frac{-2y+53}{3} értéket x helyére a másik, \frac{1}{3}\left(x-1\right)+\frac{1}{2}\left(y+1\right)=8 egyenletben.
\frac{1}{3}\left(-\frac{2}{3}y+\frac{50}{3}\right)+\frac{1}{2}\left(y+1\right)=8
Összeadjuk a következőket: \frac{53}{3} és -1.
-\frac{2}{9}y+\frac{50}{9}+\frac{1}{2}\left(y+1\right)=8
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{3} és \frac{-2y+50}{3}.
-\frac{2}{9}y+\frac{50}{9}+\frac{1}{2}y+\frac{1}{2}=8
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{2} és y+1.
\frac{5}{18}y+\frac{50}{9}+\frac{1}{2}=8
Összeadjuk a következőket: -\frac{2y}{9} és \frac{y}{2}.
\frac{5}{18}y+\frac{109}{18}=8
\frac{50}{9} és \frac{1}{2} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\frac{5}{18}y=\frac{35}{18}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{109}{18}.
y=7
Az egyenlet mindkét oldalát elosztjuk a következővel: \frac{5}{18}. Ez ugyanaz, mintha mindkét oldalt megszoroznánk a tört reciprokával.
x=-\frac{2}{3}\times 7+\frac{53}{3}
A(z) x=-\frac{2}{3}y+\frac{53}{3} egyenletben behelyettesítjük y helyére a következőt: 7. Mivel az így kapott egyenlet csak egy változót tartalmaz, közvetlenül megoldható a(z) x változóra.
x=\frac{-14+53}{3}
Összeszorozzuk a következőket: -\frac{2}{3} és 7.
x=13
\frac{53}{3} és -\frac{14}{3} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=13,y=7
A rendszer megoldva.
\frac{1}{2}\left(x+1\right)+\frac{1}{3}\left(y-1\right)=9,\frac{1}{3}\left(x-1\right)+\frac{1}{2}\left(y+1\right)=8
Az egyenleteket kanonikus alakra hozzuk, majd mátrixok használatával megoldjuk az egyenletrendszert.
\frac{1}{2}\left(x+1\right)+\frac{1}{3}\left(y-1\right)=9
Az első egyenletet egyszerűsítéssel kanonikus alakra hozzuk.
\frac{1}{2}x+\frac{1}{2}+\frac{1}{3}\left(y-1\right)=9
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{2} és x+1.
\frac{1}{2}x+\frac{1}{2}+\frac{1}{3}y-\frac{1}{3}=9
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{3} és y-1.
\frac{1}{2}x+\frac{1}{3}y+\frac{1}{6}=9
\frac{1}{2} és -\frac{1}{3} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\frac{1}{2}x+\frac{1}{3}y=\frac{53}{6}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{6}.
\frac{1}{3}\left(x-1\right)+\frac{1}{2}\left(y+1\right)=8
A második egyenletet egyszerűsítéssel kanonikus alakra hozzuk.
\frac{1}{3}x-\frac{1}{3}+\frac{1}{2}\left(y+1\right)=8
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{3} és x-1.
\frac{1}{3}x-\frac{1}{3}+\frac{1}{2}y+\frac{1}{2}=8
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{2} és y+1.
\frac{1}{3}x+\frac{1}{2}y+\frac{1}{6}=8
-\frac{1}{3} és \frac{1}{2} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\frac{1}{3}x+\frac{1}{2}y=\frac{47}{6}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{6}.
\left(\begin{matrix}\frac{1}{2}&\frac{1}{3}\\\frac{1}{3}&\frac{1}{2}\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}\frac{53}{6}\\\frac{47}{6}\end{matrix}\right)
Felírjuk az egyenleteket mátrixformában.
inverse(\left(\begin{matrix}\frac{1}{2}&\frac{1}{3}\\\frac{1}{3}&\frac{1}{2}\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}\frac{1}{2}&\frac{1}{3}\\\frac{1}{3}&\frac{1}{2}\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}\frac{1}{2}&\frac{1}{3}\\\frac{1}{3}&\frac{1}{2}\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}\frac{53}{6}\\\frac{47}{6}\end{matrix}\right)
Balról megszorozzuk az egyenletet \left(\begin{matrix}\frac{1}{2}&\frac{1}{3}\\\frac{1}{3}&\frac{1}{2}\end{matrix}\right) inverz mátrixával.
\left(\begin{matrix}1&0\\0&1\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}\frac{1}{2}&\frac{1}{3}\\\frac{1}{3}&\frac{1}{2}\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}\frac{53}{6}\\\frac{47}{6}\end{matrix}\right)
Ha összeszorzunk egy mátrixot az inverzével, egységmátrixot kapunk.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=inverse(\left(\begin{matrix}\frac{1}{2}&\frac{1}{3}\\\frac{1}{3}&\frac{1}{2}\end{matrix}\right))\left(\begin{matrix}\frac{53}{6}\\\frac{47}{6}\end{matrix}\right)
Összeszorozzuk az egyenlőségjel bal oldalán lévő mátrixokat.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}\frac{\frac{1}{2}}{\frac{1}{2}\times \frac{1}{2}-\frac{1}{3}\times \frac{1}{3}}&-\frac{\frac{1}{3}}{\frac{1}{2}\times \frac{1}{2}-\frac{1}{3}\times \frac{1}{3}}\\-\frac{\frac{1}{3}}{\frac{1}{2}\times \frac{1}{2}-\frac{1}{3}\times \frac{1}{3}}&\frac{\frac{1}{2}}{\frac{1}{2}\times \frac{1}{2}-\frac{1}{3}\times \frac{1}{3}}\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}\frac{53}{6}\\\frac{47}{6}\end{matrix}\right)
Az 2\times 2-es mátrix \left(\begin{matrix}a&b\\c&d\end{matrix}\right) inverz mátrixa a \left(\begin{matrix}\frac{d}{ad-bc}&\frac{-b}{ad-bc}\\\frac{-c}{ad-bc}&\frac{a}{ad-bc}\end{matrix}\right), így a mátrixegyenlet felírható mátrixszorzásként.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}\frac{18}{5}&-\frac{12}{5}\\-\frac{12}{5}&\frac{18}{5}\end{matrix}\right)\left(\begin{matrix}\frac{53}{6}\\\frac{47}{6}\end{matrix}\right)
Elvégezzük a számolást.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}\frac{18}{5}\times \frac{53}{6}-\frac{12}{5}\times \frac{47}{6}\\-\frac{12}{5}\times \frac{53}{6}+\frac{18}{5}\times \frac{47}{6}\end{matrix}\right)
Összeszorozzuk a mátrixokat.
\left(\begin{matrix}x\\y\end{matrix}\right)=\left(\begin{matrix}13\\7\end{matrix}\right)
Elvégezzük a számolást.
x=13,y=7
A mátrixból megkapjuk a(z) x és y elemeket.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}