Megoldás a(z) v változóra
v=-8
v=-6
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(v+14\right)v=12\left(-4\right)
A változó (v) értéke nem lehet -14, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 12,v+14 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 12\left(v+14\right).
v^{2}+14v=12\left(-4\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: v+14 és v.
v^{2}+14v=-48
Összeszorozzuk a következőket: 12 és -4. Az eredmény -48.
v^{2}+14v+48=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 48.
v=\frac{-14±\sqrt{14^{2}-4\times 48}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 14 értéket b-be és a(z) 48 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
v=\frac{-14±\sqrt{196-4\times 48}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 14.
v=\frac{-14±\sqrt{196-192}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 48.
v=\frac{-14±\sqrt{4}}{2}
Összeadjuk a következőket: 196 és -192.
v=\frac{-14±2}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 4.
v=-\frac{12}{2}
Megoldjuk az egyenletet (v=\frac{-14±2}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -14 és 2.
v=-6
-12 elosztása a következővel: 2.
v=-\frac{16}{2}
Megoldjuk az egyenletet (v=\frac{-14±2}{2}). ± előjele negatív. 2 kivonása a következőből: -14.
v=-8
-16 elosztása a következővel: 2.
v=-6 v=-8
Megoldottuk az egyenletet.
\left(v+14\right)v=12\left(-4\right)
A változó (v) értéke nem lehet -14, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 12,v+14 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: 12\left(v+14\right).
v^{2}+14v=12\left(-4\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: v+14 és v.
v^{2}+14v=-48
Összeszorozzuk a következőket: 12 és -4. Az eredmény -48.
v^{2}+14v+7^{2}=-48+7^{2}
Elosztjuk a(z) 14 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 7. Ezután hozzáadjuk 7 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
v^{2}+14v+49=-48+49
Négyzetre emeljük a következőt: 7.
v^{2}+14v+49=1
Összeadjuk a következőket: -48 és 49.
\left(v+7\right)^{2}=1
A(z) v^{2}+14v+49 kifejezést szorzattá alakítjuk. Általánosságban, ha x^{2}+bx+c teljes négyzet, akkor mindig szorzattá alakítható az \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} formában.
\sqrt{\left(v+7\right)^{2}}=\sqrt{1}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
v+7=1 v+7=-1
Egyszerűsítünk.
v=-6 v=-8
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 7.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}