Megoldás a(z) p változóra
p=1
p=5
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{1}{6}p^{2}+\frac{5}{6}=p
Elosztjuk a kifejezés (p^{2}+5) minden tagját a(z) 6 értékkel. Az eredmény \frac{1}{6}p^{2}+\frac{5}{6}.
\frac{1}{6}p^{2}+\frac{5}{6}-p=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: p.
\frac{1}{6}p^{2}-p+\frac{5}{6}=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
p=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-4\times \frac{1}{6}\times \frac{5}{6}}}{2\times \frac{1}{6}}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) \frac{1}{6} értéket a-ba, a(z) -1 értéket b-be és a(z) \frac{5}{6} értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
p=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-\frac{2}{3}\times \frac{5}{6}}}{2\times \frac{1}{6}}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és \frac{1}{6}.
p=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-\frac{5}{9}}}{2\times \frac{1}{6}}
Összeszorozzuk a következőket: -\frac{2}{3} és \frac{5}{6}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
p=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{\frac{4}{9}}}{2\times \frac{1}{6}}
Összeadjuk a következőket: 1 és -\frac{5}{9}.
p=\frac{-\left(-1\right)±\frac{2}{3}}{2\times \frac{1}{6}}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \frac{4}{9}.
p=\frac{1±\frac{2}{3}}{2\times \frac{1}{6}}
-1 ellentettje 1.
p=\frac{1±\frac{2}{3}}{\frac{1}{3}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és \frac{1}{6}.
p=\frac{\frac{5}{3}}{\frac{1}{3}}
Megoldjuk az egyenletet (p=\frac{1±\frac{2}{3}}{\frac{1}{3}}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 1 és \frac{2}{3}.
p=5
\frac{5}{3} elosztása a következővel: \frac{1}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{5}{3} értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{3} reciprokával.
p=\frac{\frac{1}{3}}{\frac{1}{3}}
Megoldjuk az egyenletet (p=\frac{1±\frac{2}{3}}{\frac{1}{3}}). ± előjele negatív. \frac{2}{3} kivonása a következőből: 1.
p=1
\frac{1}{3} elosztása a következővel: \frac{1}{3}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{1}{3} értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{3} reciprokával.
p=5 p=1
Megoldottuk az egyenletet.
\frac{1}{6}p^{2}+\frac{5}{6}=p
Elosztjuk a kifejezés (p^{2}+5) minden tagját a(z) 6 értékkel. Az eredmény \frac{1}{6}p^{2}+\frac{5}{6}.
\frac{1}{6}p^{2}+\frac{5}{6}-p=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: p.
\frac{1}{6}p^{2}-p=-\frac{5}{6}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{5}{6}. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\frac{\frac{1}{6}p^{2}-p}{\frac{1}{6}}=-\frac{\frac{5}{6}}{\frac{1}{6}}
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: 6.
p^{2}+\left(-\frac{1}{\frac{1}{6}}\right)p=-\frac{\frac{5}{6}}{\frac{1}{6}}
A(z) \frac{1}{6} értékkel való osztás eltünteti a(z) \frac{1}{6} értékkel való szorzást.
p^{2}-6p=-\frac{\frac{5}{6}}{\frac{1}{6}}
-1 elosztása a következővel: \frac{1}{6}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -1 értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{6} reciprokával.
p^{2}-6p=-5
-\frac{5}{6} elosztása a következővel: \frac{1}{6}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -\frac{5}{6} értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{6} reciprokával.
p^{2}-6p+\left(-3\right)^{2}=-5+\left(-3\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -3. Ezután hozzáadjuk -3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
p^{2}-6p+9=-5+9
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
p^{2}-6p+9=4
Összeadjuk a következőket: -5 és 9.
\left(p-3\right)^{2}=4
Tényezőkre p^{2}-6p+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(p-3\right)^{2}}=\sqrt{4}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
p-3=2 p-3=-2
Egyszerűsítünk.
p=5 p=1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}