Megoldás a(z) m változóra
m=-1
m=6
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{1}{5}m^{2}-\frac{6}{5}=m
Elosztjuk a kifejezés (m^{2}-6) minden tagját a(z) 5 értékkel. Az eredmény \frac{1}{5}m^{2}-\frac{6}{5}.
\frac{1}{5}m^{2}-\frac{6}{5}-m=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: m.
\frac{1}{5}m^{2}-m-\frac{6}{5}=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
m=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-4\times \frac{1}{5}\left(-\frac{6}{5}\right)}}{2\times \frac{1}{5}}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) \frac{1}{5} értéket a-ba, a(z) -1 értéket b-be és a(z) -\frac{6}{5} értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
m=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-\frac{4}{5}\left(-\frac{6}{5}\right)}}{2\times \frac{1}{5}}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és \frac{1}{5}.
m=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1+\frac{24}{25}}}{2\times \frac{1}{5}}
Összeszorozzuk a következőket: -\frac{4}{5} és -\frac{6}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
m=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{\frac{49}{25}}}{2\times \frac{1}{5}}
Összeadjuk a következőket: 1 és \frac{24}{25}.
m=\frac{-\left(-1\right)±\frac{7}{5}}{2\times \frac{1}{5}}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \frac{49}{25}.
m=\frac{1±\frac{7}{5}}{2\times \frac{1}{5}}
-1 ellentettje 1.
m=\frac{1±\frac{7}{5}}{\frac{2}{5}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és \frac{1}{5}.
m=\frac{\frac{12}{5}}{\frac{2}{5}}
Megoldjuk az egyenletet (m=\frac{1±\frac{7}{5}}{\frac{2}{5}}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 1 és \frac{7}{5}.
m=6
\frac{12}{5} elosztása a következővel: \frac{2}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{12}{5} értéket megszorozzuk a(z) \frac{2}{5} reciprokával.
m=-\frac{\frac{2}{5}}{\frac{2}{5}}
Megoldjuk az egyenletet (m=\frac{1±\frac{7}{5}}{\frac{2}{5}}). ± előjele negatív. \frac{7}{5} kivonása a következőből: 1.
m=-1
-\frac{2}{5} elosztása a következővel: \frac{2}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -\frac{2}{5} értéket megszorozzuk a(z) \frac{2}{5} reciprokával.
m=6 m=-1
Megoldottuk az egyenletet.
\frac{1}{5}m^{2}-\frac{6}{5}=m
Elosztjuk a kifejezés (m^{2}-6) minden tagját a(z) 5 értékkel. Az eredmény \frac{1}{5}m^{2}-\frac{6}{5}.
\frac{1}{5}m^{2}-\frac{6}{5}-m=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: m.
\frac{1}{5}m^{2}-m=\frac{6}{5}
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: \frac{6}{5}. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
\frac{\frac{1}{5}m^{2}-m}{\frac{1}{5}}=\frac{\frac{6}{5}}{\frac{1}{5}}
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: 5.
m^{2}+\left(-\frac{1}{\frac{1}{5}}\right)m=\frac{\frac{6}{5}}{\frac{1}{5}}
A(z) \frac{1}{5} értékkel való osztás eltünteti a(z) \frac{1}{5} értékkel való szorzást.
m^{2}-5m=\frac{\frac{6}{5}}{\frac{1}{5}}
-1 elosztása a következővel: \frac{1}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -1 értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{5} reciprokával.
m^{2}-5m=6
\frac{6}{5} elosztása a következővel: \frac{1}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{6}{5} értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{5} reciprokával.
m^{2}-5m+\left(-\frac{5}{2}\right)^{2}=6+\left(-\frac{5}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -5 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{5}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{5}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
m^{2}-5m+\frac{25}{4}=6+\frac{25}{4}
A(z) -\frac{5}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
m^{2}-5m+\frac{25}{4}=\frac{49}{4}
Összeadjuk a következőket: 6 és \frac{25}{4}.
\left(m-\frac{5}{2}\right)^{2}=\frac{49}{4}
Tényezőkre m^{2}-5m+\frac{25}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(m-\frac{5}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
m-\frac{5}{2}=\frac{7}{2} m-\frac{5}{2}=-\frac{7}{2}
Egyszerűsítünk.
m=6 m=-1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{5}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}