Megoldás a(z) m változóra
m=3
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
m^{2}=3m
A változó (m) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 3m.
m^{2}-3m=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3m.
m\left(m-3\right)=0
Kiemeljük a következőt: m.
m=0 m=3
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a m=0 és a m-3=0.
m=3
A változó (m) értéke nem lehet 0.
m^{2}=3m
A változó (m) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 3m.
m^{2}-3m=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3m.
m=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{\left(-3\right)^{2}}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -3 értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
m=\frac{-\left(-3\right)±3}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \left(-3\right)^{2}.
m=\frac{3±3}{2}
-3 ellentettje 3.
m=\frac{6}{2}
Megoldjuk az egyenletet (m=\frac{3±3}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 3 és 3.
m=3
6 elosztása a következővel: 2.
m=\frac{0}{2}
Megoldjuk az egyenletet (m=\frac{3±3}{2}). ± előjele negatív. 3 kivonása a következőből: 3.
m=0
0 elosztása a következővel: 2.
m=3 m=0
Megoldottuk az egyenletet.
m=3
A változó (m) értéke nem lehet 0.
m^{2}=3m
A változó (m) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 3m.
m^{2}-3m=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3m.
m^{2}-3m+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}=\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
m^{2}-3m+\frac{9}{4}=\frac{9}{4}
A(z) -\frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
\left(m-\frac{3}{2}\right)^{2}=\frac{9}{4}
Tényezőkre m^{2}-3m+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(m-\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
m-\frac{3}{2}=\frac{3}{2} m-\frac{3}{2}=-\frac{3}{2}
Egyszerűsítünk.
m=3 m=0
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{2}.
m=3
A változó (m) értéke nem lehet 0.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}