Megoldás a(z) z változóra
z=2i
z=0
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
iz=z\left(z-i\right)
A változó (z) értéke nem lehet i, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: z-i.
iz=z^{2}-iz
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: z és z-i.
iz-z^{2}=-iz
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: z^{2}.
iz-z^{2}-\left(-iz\right)=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: -iz.
2iz-z^{2}=0
Összevonjuk a következőket: iz és iz. Az eredmény 2iz.
z\left(2i-z\right)=0
Kiemeljük a következőt: z.
z=0 z=2i
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a z=0 és a 2i-z=0.
iz=z\left(z-i\right)
A változó (z) értéke nem lehet i, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: z-i.
iz=z^{2}-iz
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: z és z-i.
iz-z^{2}=-iz
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: z^{2}.
iz-z^{2}-\left(-iz\right)=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: -iz.
2iz-z^{2}=0
Összevonjuk a következőket: iz és iz. Az eredmény 2iz.
-z^{2}+2iz=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
z=\frac{-2i±\sqrt{\left(2i\right)^{2}}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 2i értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
z=\frac{-2i±2i}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \left(2i\right)^{2}.
z=\frac{-2i±2i}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
z=\frac{0}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{-2i±2i}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2i és 2i.
z=0
0 elosztása a következővel: -2.
z=\frac{-4i}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{-2i±2i}{-2}). ± előjele negatív. 2i kivonása a következőből: -2i.
z=2i
-4i elosztása a következővel: -2.
z=0 z=2i
Megoldottuk az egyenletet.
iz=z\left(z-i\right)
A változó (z) értéke nem lehet i, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: z-i.
iz=z^{2}-iz
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: z és z-i.
iz-z^{2}=-iz
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: z^{2}.
iz-z^{2}-\left(-iz\right)=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: -iz.
2iz-z^{2}=0
Összevonjuk a következőket: iz és iz. Az eredmény 2iz.
-z^{2}+2iz=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-z^{2}+2iz}{-1}=\frac{0}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
z^{2}+\frac{2i}{-1}z=\frac{0}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
z^{2}-2iz=\frac{0}{-1}
2i elosztása a következővel: -1.
z^{2}-2iz=0
0 elosztása a következővel: -1.
z^{2}-2iz+\left(-i\right)^{2}=\left(-i\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -2i értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -i. Ezután hozzáadjuk -i négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
z^{2}-2iz-1=-1
Négyzetre emeljük a következőt: -i.
\left(z-i\right)^{2}=-1
Tényezőkre z^{2}-2iz-1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(z-i\right)^{2}}=\sqrt{-1}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
z-i=i z-i=-i
Egyszerűsítünk.
z=2i z=0
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: i.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}