Megoldás a(z) g változóra
g=-7
g=7
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(g+9\right)g=9g+49
A változó (g) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -9,-\frac{49}{9}. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 9g+49,g+9 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(g+9\right)\left(9g+49\right).
g^{2}+9g=9g+49
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: g+9 és g.
g^{2}+9g-9g=49
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9g.
g^{2}=49
Összevonjuk a következőket: 9g és -9g. Az eredmény 0.
g=7 g=-7
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
\left(g+9\right)g=9g+49
A változó (g) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -9,-\frac{49}{9}. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk 9g+49,g+9 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: \left(g+9\right)\left(9g+49\right).
g^{2}+9g=9g+49
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: g+9 és g.
g^{2}+9g-9g=49
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9g.
g^{2}=49
Összevonjuk a következőket: 9g és -9g. Az eredmény 0.
g^{2}-49=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 49.
g=\frac{0±\sqrt{0^{2}-4\left(-49\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) -49 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
g=\frac{0±\sqrt{-4\left(-49\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 0.
g=\frac{0±\sqrt{196}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -49.
g=\frac{0±14}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 196.
g=7
Megoldjuk az egyenletet (g=\frac{0±14}{2}). ± előjele pozitív. 14 elosztása a következővel: 2.
g=-7
Megoldjuk az egyenletet (g=\frac{0±14}{2}). ± előjele negatív. -14 elosztása a következővel: 2.
g=7 g=-7
Megoldottuk az egyenletet.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}