Megoldás a(z) A változóra
A=\frac{ey-\pi x}{xy}
x\neq 0\text{ and }y\neq 0
Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{ey}{Ay+\pi }
y\neq 0\text{ and }\left(A=0\text{ or }y\neq -\frac{\pi }{A}\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
ye-x\pi =Axy
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x,y legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: xy.
Axy=ye-x\pi
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
Axy=-\pi x+ey
Átrendezzük a tagokat.
xyA=ey-\pi x
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{xyA}{xy}=\frac{ey-\pi x}{xy}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: xy.
A=\frac{ey-\pi x}{xy}
A(z) xy értékkel való osztás eltünteti a(z) xy értékkel való szorzást.
A=\frac{e}{x}-\frac{\pi }{y}
ey-\pi x elosztása a következővel: xy.
ye-x\pi =Axy
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x,y legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: xy.
ye-x\pi -Axy=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: Axy.
-x\pi -Axy=-ye
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: ye. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\left(-\pi -Ay\right)x=-ye
Összevonunk minden tagot, amelyben szerepel x.
\left(-Ay-\pi \right)x=-ey
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{\left(-Ay-\pi \right)x}{-Ay-\pi }=-\frac{ey}{-Ay-\pi }
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -\pi -yA.
x=-\frac{ey}{-Ay-\pi }
A(z) -\pi -yA értékkel való osztás eltünteti a(z) -\pi -yA értékkel való szorzást.
x=\frac{ey}{Ay+\pi }
-ye elosztása a következővel: -\pi -yA.
x=\frac{ey}{Ay+\pi }\text{, }x\neq 0
A változó (x) értéke nem lehet 0.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}