Megoldás a(z) R változóra
R=\frac{ab}{a+b}
a\neq -b\text{ and }a\neq 0\text{ and }b\neq 0
Megoldás a(z) a változóra
a=\frac{Rb}{b-R}
R\neq 0\text{ and }b\neq 0\text{ and }R\neq b
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
b\left(a-R\right)=aR
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a,b legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: ab.
ba-bR=aR
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: b és a-R.
ba-bR-aR=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: aR.
-bR-aR=-ba
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: ba. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
-Ra-Rb=-ab
Átrendezzük a tagokat.
\left(-a-b\right)R=-ab
Összevonunk minden tagot, amelyben szerepel R.
\frac{\left(-a-b\right)R}{-a-b}=-\frac{ab}{-a-b}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -a-b.
R=-\frac{ab}{-a-b}
A(z) -a-b értékkel való osztás eltünteti a(z) -a-b értékkel való szorzást.
R=\frac{ab}{a+b}
-ab elosztása a következővel: -a-b.
b\left(a-R\right)=aR
A változó (a) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a,b legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: ab.
ba-bR=aR
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: b és a-R.
ba-bR-aR=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: aR.
ba-aR=bR
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: bR. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
\left(b-R\right)a=bR
Összevonunk minden tagot, amelyben szerepel a.
\left(b-R\right)a=Rb
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{\left(b-R\right)a}{b-R}=\frac{Rb}{b-R}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: b-R.
a=\frac{Rb}{b-R}
A(z) b-R értékkel való osztás eltünteti a(z) b-R értékkel való szorzást.
a=\frac{Rb}{b-R}\text{, }a\neq 0
A változó (a) értéke nem lehet 0.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}