Kiértékelés
\frac{a}{b}
Zárójel felbontása
\frac{a}{b}
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{a}{a-b}\left(\frac{a}{ab}-\frac{b}{ab}\right)+\frac{a-1}{b}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. b és a legkisebb közös többszöröse ab. Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{b} és \frac{a}{a}. Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{a} és \frac{b}{b}.
\frac{a}{a-b}\times \frac{a-b}{ab}+\frac{a-1}{b}
Mivel \frac{a}{ab} és \frac{b}{ab} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{a\left(a-b\right)}{\left(a-b\right)ab}+\frac{a-1}{b}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{a}{a-b} és \frac{a-b}{ab}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\frac{1}{b}+\frac{a-1}{b}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: a\left(a-b\right).
\frac{1+a-1}{b}
Mivel \frac{1}{b} és \frac{a-1}{b} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{a}{b}
Összevonjuk a kifejezésben (1+a-1) szereplő egynemű tagokat.
\frac{a}{a-b}\left(\frac{a}{ab}-\frac{b}{ab}\right)+\frac{a-1}{b}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. b és a legkisebb közös többszöröse ab. Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{b} és \frac{a}{a}. Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{a} és \frac{b}{b}.
\frac{a}{a-b}\times \frac{a-b}{ab}+\frac{a-1}{b}
Mivel \frac{a}{ab} és \frac{b}{ab} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{a\left(a-b\right)}{\left(a-b\right)ab}+\frac{a-1}{b}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{a}{a-b} és \frac{a-b}{ab}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\frac{1}{b}+\frac{a-1}{b}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: a\left(a-b\right).
\frac{1+a-1}{b}
Mivel \frac{1}{b} és \frac{a-1}{b} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{a}{b}
Összevonjuk a kifejezésben (1+a-1) szereplő egynemű tagokat.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}