Kiértékelés
\frac{2}{a}
Zárójel felbontása
\frac{2}{a}
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{\left(a+b\right)c}{abc}+\frac{\left(b-c\right)a}{abc}+\frac{c-a}{ac}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. ab és bc legkisebb közös többszöröse abc. Összeszorozzuk a következőket: \frac{a+b}{ab} és \frac{c}{c}. Összeszorozzuk a következőket: \frac{b-c}{bc} és \frac{a}{a}.
\frac{\left(a+b\right)c+\left(b-c\right)a}{abc}+\frac{c-a}{ac}
Mivel \frac{\left(a+b\right)c}{abc} és \frac{\left(b-c\right)a}{abc} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{ac+bc+ba-ca}{abc}+\frac{c-a}{ac}
Elvégezzük a képletben (\left(a+b\right)c+\left(b-c\right)a) szereplő szorzásokat.
\frac{bc+ba}{abc}+\frac{c-a}{ac}
Összevonjuk a kifejezésben (ac+bc+ba-ca) szereplő egynemű tagokat.
\frac{b\left(a+c\right)}{abc}+\frac{c-a}{ac}
Felbontjuk prímtényezőkre az egyenletben (\frac{bc+ba}{abc}) még fel nem bontott kifejezéseket.
\frac{a+c}{ac}+\frac{c-a}{ac}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: b.
\frac{a+c+c-a}{ac}
Mivel \frac{a+c}{ac} és \frac{c-a}{ac} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{2c}{ac}
Összevonjuk a kifejezésben (a+c+c-a) szereplő egynemű tagokat.
\frac{2}{a}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: c.
\frac{\left(a+b\right)c}{abc}+\frac{\left(b-c\right)a}{abc}+\frac{c-a}{ac}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. ab és bc legkisebb közös többszöröse abc. Összeszorozzuk a következőket: \frac{a+b}{ab} és \frac{c}{c}. Összeszorozzuk a következőket: \frac{b-c}{bc} és \frac{a}{a}.
\frac{\left(a+b\right)c+\left(b-c\right)a}{abc}+\frac{c-a}{ac}
Mivel \frac{\left(a+b\right)c}{abc} és \frac{\left(b-c\right)a}{abc} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{ac+bc+ba-ca}{abc}+\frac{c-a}{ac}
Elvégezzük a képletben (\left(a+b\right)c+\left(b-c\right)a) szereplő szorzásokat.
\frac{bc+ba}{abc}+\frac{c-a}{ac}
Összevonjuk a kifejezésben (ac+bc+ba-ca) szereplő egynemű tagokat.
\frac{b\left(a+c\right)}{abc}+\frac{c-a}{ac}
Felbontjuk prímtényezőkre az egyenletben (\frac{bc+ba}{abc}) még fel nem bontott kifejezéseket.
\frac{a+c}{ac}+\frac{c-a}{ac}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: b.
\frac{a+c+c-a}{ac}
Mivel \frac{a+c}{ac} és \frac{c-a}{ac} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{2c}{ac}
Összevonjuk a kifejezésben (a+c+c-a) szereplő egynemű tagokat.
\frac{2}{a}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: c.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}