Megoldás a(z) x változóra
x=-10
x=8
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(x+2\right)\times 80+x\left(x+2\right)\left(-2\right)=x\times 80
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x,x+2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: x\left(x+2\right).
80x+160+x\left(x+2\right)\left(-2\right)=x\times 80
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+2 és 80.
80x+160+\left(x^{2}+2x\right)\left(-2\right)=x\times 80
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x és x+2.
80x+160-2x^{2}-4x=x\times 80
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x^{2}+2x és -2.
76x+160-2x^{2}=x\times 80
Összevonjuk a következőket: 80x és -4x. Az eredmény 76x.
76x+160-2x^{2}-x\times 80=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x\times 80.
-4x+160-2x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 76x és -x\times 80. Az eredmény -4x.
-2x+80-x^{2}=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
-x^{2}-2x+80=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=-2 ab=-80=-80
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx+80 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-80 2,-40 4,-20 5,-16 8,-10
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -80.
1-80=-79 2-40=-38 4-20=-16 5-16=-11 8-10=-2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=8 b=-10
A megoldás az a pár, amelynek összege -2.
\left(-x^{2}+8x\right)+\left(-10x+80\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}-2x+80) \left(-x^{2}+8x\right)+\left(-10x+80\right) alakban.
x\left(-x+8\right)+10\left(-x+8\right)
A x a második csoportban lévő első és 10 faktort.
\left(-x+8\right)\left(x+10\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x+8 általános kifejezést a zárójelből.
x=8 x=-10
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a -x+8=0 és a x+10=0.
\left(x+2\right)\times 80+x\left(x+2\right)\left(-2\right)=x\times 80
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x,x+2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: x\left(x+2\right).
80x+160+x\left(x+2\right)\left(-2\right)=x\times 80
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+2 és 80.
80x+160+\left(x^{2}+2x\right)\left(-2\right)=x\times 80
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x és x+2.
80x+160-2x^{2}-4x=x\times 80
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x^{2}+2x és -2.
76x+160-2x^{2}=x\times 80
Összevonjuk a következőket: 80x és -4x. Az eredmény 76x.
76x+160-2x^{2}-x\times 80=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x\times 80.
-4x+160-2x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 76x és -x\times 80. Az eredmény -4x.
-2x^{2}-4x+160=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\left(-2\right)\times 160}}{2\left(-2\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -2 értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) 160 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4\left(-2\right)\times 160}}{2\left(-2\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16+8\times 160}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -2.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16+1280}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 8 és 160.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{1296}}{2\left(-2\right)}
Összeadjuk a következőket: 16 és 1280.
x=\frac{-\left(-4\right)±36}{2\left(-2\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1296.
x=\frac{4±36}{2\left(-2\right)}
-4 ellentettje 4.
x=\frac{4±36}{-4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -2.
x=\frac{40}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±36}{-4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 4 és 36.
x=-10
40 elosztása a következővel: -4.
x=-\frac{32}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±36}{-4}). ± előjele negatív. 36 kivonása a következőből: 4.
x=8
-32 elosztása a következővel: -4.
x=-10 x=8
Megoldottuk az egyenletet.
\left(x+2\right)\times 80+x\left(x+2\right)\left(-2\right)=x\times 80
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -2,0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x,x+2 legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: x\left(x+2\right).
80x+160+x\left(x+2\right)\left(-2\right)=x\times 80
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x+2 és 80.
80x+160+\left(x^{2}+2x\right)\left(-2\right)=x\times 80
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x és x+2.
80x+160-2x^{2}-4x=x\times 80
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x^{2}+2x és -2.
76x+160-2x^{2}=x\times 80
Összevonjuk a következőket: 80x és -4x. Az eredmény 76x.
76x+160-2x^{2}-x\times 80=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x\times 80.
-4x+160-2x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 76x és -x\times 80. Az eredmény -4x.
-4x-2x^{2}=-160
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 160. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
-2x^{2}-4x=-160
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-2x^{2}-4x}{-2}=-\frac{160}{-2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -2.
x^{2}+\left(-\frac{4}{-2}\right)x=-\frac{160}{-2}
A(z) -2 értékkel való osztás eltünteti a(z) -2 értékkel való szorzást.
x^{2}+2x=-\frac{160}{-2}
-4 elosztása a következővel: -2.
x^{2}+2x=80
-160 elosztása a következővel: -2.
x^{2}+2x+1^{2}=80+1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+2x+1=80+1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x^{2}+2x+1=81
Összeadjuk a következőket: 80 és 1.
\left(x+1\right)^{2}=81
Tényezőkre x^{2}+2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+1\right)^{2}}=\sqrt{81}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+1=9 x+1=-9
Egyszerűsítünk.
x=8 x=-10
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}